Pesti Srácok

May az orosz hírszerzés ügynökeit gyanúsítja a mérgezésekkel

May az orosz hírszerzés ügynökeit gyanúsítja a mérgezésekkel

A brit miniszterelnök szerint Londonnak bizonyítékai vannak arra, hogy a Szkripal-ügyben szerdán megnevezett két orosz gyanúsított az orosz katonai hírszerzés (GRU) ügynöke. A brit vádhatóság szerdai bejelentése szerint két orosz állampolgár, Alekszandr Petrov és Ruszlan Bosirov gyanúsítható Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős ügynök és lánya, Julija Szkripal tavaszi angliai megmérgezésével.

A brit és nemzetközi szakértői vizsgálatok szerint a mérgezést a Szovjetunió által kifejlesztett, Novicsok típusú, katonai célokra is használható idegméreg-hatóanyag okozta. A 66 éves Szkripal a GRU ezredeseként a brit külső hírszerzésnek (MI6) is dolgozott, és 33 éves lányával együtt márciusban mérgezték meg a délnyugat-angliai Salisburyben, ahol egy nyolc évvel ezelőtti kémcsere után letelepedett. Theresa May miniszterelnök a londoni alsóház képviselőinek tartott szerda délutáni beszámolójában kijelentette, az eddigi hírszerzési bizonyítékok alapján a brit kormány arra a következtetésre jutott, hogy a szerdán megnevezett két gyanúsított is a GRU tisztje. May szerint a GRU igen fegyelmezetten dolgozó szervezet, jól kiépített parancsnoki láncolattal, vagyis Szkripalék megmérgezése nem lehetett engedély nélkül végrehajtott művelet, és szinte biztos, hogy az akciót a GRU-n kívül, "az orosz állam valamely magas szintjén" is jóváhagyták. A brit kormányfő megerősítette, hogy az angol-walesi vádhatóság európai elfogató parancsot adott ki a két orosz gyanúsított ellen. Theresa May hozzátette, London hamarosan az Interpol hálózatában is nemzetközi körözést rendel el kézre kerítésükre. May szerint ez azt jelenti, hogy ha a két gyanúsított valaha is kiteszi a lábát Oroszországból, London minden lehetséges lépést megtesz elfogatásuk, kiadatásuk és nagy-britanniai bírósági felelősségre vonásuk érdekében.

A brit miniszterelnök a Szkripal-üggyel összefüggésben nem jelentett be az eddigi ellenlépéseken túl konkrét új szankciókezdeményezéseket Oroszország ellen, de megerősítette, hogy London új EU-szankciórendszer létrehozását szorgalmazza például a kibertámadások vagy súlyos emberi jogsértések felelősei ellen. Theresa May kijelentette, az orosz katonai hírszerzés tevékenysége Nagy-Britannia minden szövetségesére és állampolgáraikra is veszélyt jelent, és a Salisburyben történtek vizsgálatának eredményei is megmutatták, hogy együttes erőfeszítésekre van szükség, különösen a GRU-val szemben. Hozzátette, jóllehet részleteket nem árulhat el, de a kormány a brit nemzetbiztonsági apparátus teljes eszköztárát felhasználja az orosz katonai hírszerzés jelentette fenyegetés ellen. A brit miniszterelnök hangsúlyozta, Londonnak nem az orosz néppel van vitája, és továbbra is reméli, hogy egyszer ismét erős partnerségi viszonyt alakíthat ki az orosz kormánnyal. Nagy-Britannia Oroszországhoz hasonlóan az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, és e minőségében továbbra is kapcsolatban marad az orosz kormánnyal a nemzetközi béke és biztonság kérdéseiben.

PestiSracok facebook image

- mondta szerdai alsóházi felszólalásában Theresa May.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)