Pesti Srácok

Négy év múlva elkészülhet az M0-ás autóút nyugati szakasza

Négy év múlva elkészülhet az M0-ás autóút nyugati szakasza

Két év múlva kezdődhet meg az M0-s hiányzó nyugati szakaszának építése, miután az állami beruházó kiválasztotta az előkészítő tervezőt – írta hétfői számában a Magyar Idők. A lap értesülése szerint a húsz kilométeres hegyvidéki útvonal csaknem fele alagútban fut majd, de lesznek völgyhidak is. Az új pálya a kelet-nyugat irányú forgalomban autózóknak harmincöt kilométernyi megtakarítást jelent.

A 10. számú főút és az M1-es autópálya közötti szakaszán a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt. az Unitef-83 Zrt., az Utiber Kft. és a Vibracomp Kft. alkotta konzorciumot választotta, az érintettek a munkát háromszázkilencvenhat millió forintért vállalták el. Az M0-s autóút nyugati szektorában húsz kilométer hosszú, kétszer két sávos, beton pályaszerkezetű autóút épül, amely a Győr felé vezető M1-es autópályát köti majd össze a pilisi települések felé tartó 10-es úttal. Az új nyomvonal a déli végpontjában a már meglévő körgyűrűhöz csatlakozik Budaörsnél.

Az északi végpontja a még kivitelezésre váró északi szakaszhoz kapcsolódik, utóbbi a 10-es főutat köti majd össze az M0-sal a Szentendre felé vezető 11-es út csomópontjánál, Budakalász mellett. Az északi szakasz a tervek szerint hét kilométer hosszú lesz. Az M0-s hiányzó szakaszának megvalósítására a beruházó menetrendje szerint 2020-ra kell készen állnia a terveknek, és akkor elkezdődhet az építkezés, amely 2022-ben be is fejeződhet. A lap szerint magas költségekkel kell számolni, aminek az az oka, hogy a budai hegyek alatt számos helyen több kilométeres alagutakban fut majd a gyorsforgalmi út csaknem tíz kilométer hosszan, és viaduktok is kellenek a Biatorbágy és Budakalász közötti szakaszon. Az M0-s első szakaszát 1988-ban adták át, azóta hetvenhét kilométernyi autóút épült.

Forrás, fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.