Sargentini visszaélt a pécsi egyetem és az ELTE jogi karának nevével
Több tekintélyes magyar egyetem nevével is visszaélhetett a Sargentini-jelentés, az érintettek között a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és az ELTE jogi kara is szerepel - írja keddi számában a Magyar Idők. Az érintett egyetemek tagadják, hogy segítettek a jelentés összeállításában.
A Magyar Idők szerint a magyar jogállamiság helyzetével foglalkozó tanulmány végén található mellékletben azon szervezetek között sorolják fel a Pécsi Tudományegyetemet és az ELTE Állam- és Jogtudományi Karát, amelyektől a jelentés előadója - Judith Sargentini európai parlamenti képviselő - észrevételeket és hozzájárulásokat kapott.
A lista a jelentés szövege szerint szigorúan önkéntes alapon készült, az előadó kizárólagos felelőssége mellett
- írja a napilap.
Kottász Gergely, az egyetem sajtóreferense a Magyar Időknek elmondta, megdöbbenéssel látták a PTE nevét a felsorolásban, hiszen az intézmény vezetése nem nyújtott adat- vagy információszolgáltatást semmilyen jelentéshez, és nem is rendelkezik ezzel kapcsolatos információval. Az ELTE jogi karának dékáni titkársága a lapnak úgy reagált, egyáltalán nem járultak hozzá az egyetem megemlítéséhez, sőt áprilisban, amikor észlelték, hogy szerepelnek a Sargentini-jelentésben, levélben tiltakoztak, amelyben kérték, hogy vegyék le az egyetem jogi karát a listáról, de semmilyen választ nem kaptak.
A precedens.mandiner.hu a birtokába jutott és nyilvánosságra hozta a Menyhárd Attila, a jogi kar dékánja által Judith Sargentininek írt levelet. Az áprilisi keltezésű, angol nyelvű levélben a dékán azt kéri az EP-képviselőtől: orvosolja az adminisztratív hibát, és ne hivatkozzon semmilyen módon az ELTE Állam- és Jogtudományi Karára a dokumentum későbbi változataiban, mivel a jogi kar nem adott sem információt, sem észrevételt a jelentéstervezethez, valamint az intézmény sem volt semmilyen kapcsolatban az előadóval. A precedens.mandiner. hu azt írja,
Sargentini nem fogadta meg a dékán kérését, így a jelentés végső, szavazásra előterjesztett változatában is hivatkozik az ELTE Állam- és Jogtudományi Karára.
A portál szerint a Magyarországról szóló jelentéshez a melléklet szerint több médium mellett észrevételeket szolgáltathatott például a 444.hu, a Közép-európai Egyetem, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért, az Open Society European Policy Institute, a Transparency International, valamint az Alapjogokért Központ, a Magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium, illetve a röszkei tranzitzóna több magyar kormánytisztviselője.
Az Európai Parlament Orbán Viktor miniszterelnök részvételével kedden vitázik, majd szerdán szavaz a Sargentini-jelentésről, amely szerint fennáll az uniós értékek súlyos és módszeres megsértésének veszélye, így indokoltnak véli a 7-es cikk szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben. A többlépcsős eljárás végső soron akár az érintett tagállam szavazati jogának felfüggesztéséhez is vezethet.
Forrás: MTI; Fotó: facebook.com
