Pesti Srácok

Talpra! - A német baloldal is az összefogáshoz kényszerült fordulni

Talpra! - A német baloldal is az összefogáshoz kényszerült fordulni

Pártok feletti baloldali mozgalom elindítását jelentették be kedden Berlinben, az Aufstehen (Talpra!) nevű szerveződésnek a vezetők szerint százezernél is több alapító tagja van. A mozgalom célja "baloldali választ" adni a szervezők által jobboldali populistaként jellemzett ellenzéki párt, az Alternatíva Németországnak (AfD) sikerére.

Az ARD országos közszolgálati televízió tényellenőrző szerkesztősége (faktenfinder) szerint egyelőre nem világos, hogy az alapító tagok számáról szóló adat honnan származik. Beszámolójuk alapján az adat valódisága megkérdőjelezhető. A többi között arra hivatkoztak, hogy míg az Aufstehennek a három legnagyobb közösségi portált együttvéve sincs 100 ezer követője, a Baloldal (Die Linke) nevű szövetségi parlamenti (Bundestag-) ellenzéki pártnak nagyjából 63 ezer fős tagság mellett csak a Facebookon 252 ezer követője van.

A mozgalmat a Die Linke Bundestag-frakciójának egyik társelnöke, Sahra Wagenknecht kezdeményezésére indították el. A mozgalom hivatalos megalakulása alkalmából rendezett berlini tájékoztatót Simone Lange flensburgi polgármesterrel, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusával és Ludger Volmerrel, a Zöldek politikusával együtt tartotta meg. Simone Lange az SPD baloldali irányzatának egyik vezetője, a szociáldemokraták áprilisi kongresszusán elindult a pártelnöki tisztségért, a szavazatok 27,5 százalékát megszerezve alul maradt Andrea Nahles-zel szemben. Ludger Volmert a Zöldek baloldali irányzataihoz sorolják, 1991-től 1994-ig a párt társelnöke volt, az ezredforduló óta nincs a szövetségi politika első vonalában. A tájékoztatón kifejtették, hogy az Aufstehen révén társadalmi bázist akarnak teremteni az SPD, a Die Linke és a Zöldek megújításához és összefogásához a pártok által elért választók csoportjainál szélesebb rétegek és pártpolitikai értelemben "hontalan" választók megszólításával. A végső cél a hatalom megszerzése, egy hangsúlyosan baloldali kormány megalakítása Németországban.

A megújítani kívánt pártok jelenlegi vezetése visszafogottan, esetenként elutasítóan reagált a kezdeményezésre. Az SPD főtitkára, Lars Klingbeil szerint az Aufstehen nem valódi mozgalom, hanem a Die Linke belső harcainak következménye. Robert Habeck, a Zöldek társelnöke szerint nem világos, hogy mire irányul a kezdeményezés, az viszont egyértelmű, hogy az utóbbi évek politikájával szemben nem a pártrendszeren kívülről, hanem annak keretein belül kell alternatívát kínálni.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: redbubble.com

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.