Pesti Srácok

A Magna Carta egyik példánya kellett volna a tolvajnak Salisburyben

A Magna Carta egyik példánya kellett volna a tolvajnak Salisburyben

Megpróbálták ellopni a történelem egyik legjelentősebb és legismertebb dokumentuma, a 800 éves brit Magna Carta kevés fennmaradt eredeti példányának egyikét a salisbury-i katedrálisból.

A BBC beszámolója szerint csütörtökön késő délután egy férfi betörte a történelmi dokumentumot őrző vitrin üvegfedelét, de rögtön megszólaltak a szirénák, és csak egy lyukat sikerült ütnie a vitrinen, a Magna Cartát nem tudta kivenni a tárlóból. A rendőrség szerint a ritka dokumentum nem rongálódott meg, és nem is sérült meg senki. Szemtanúk vallomásai alapján pénteken letartóztattak egy 45 éves férfit, akire ráillik a személyleírás.

Földnélküli János (1167-1216) angol király 1215. június 15-én bocsátotta ki a modern alkotmányok alapjának tartott Magna Cartát, hogy jogaik írásba foglalásával lecsillapítsa a súlyos adóterhek és a despotikus uralkodás miatt lázadozó nemeseket. A dokumentum, amelyet a parlamentáris demokrácia irányába tett egyik első lépésként tart számon a történetírás, kimondja egyebek közt, hogy senki nem áll a törvények fölött, még a király sem.

Az 1215-ös chartát legalább 13 példányban készítették el, hogy szétküldjék a világi és egyházi hatóságoknak szerte az országba, ezekből maradt fenn nagyjából egészében négy kézirat, köztük a salisbury-i székesegyházban őrzött és a nagyközönség által megtekinthető példány. Két példányt a British Libraryben őriznek, egyet pedig a lincolni katedrálisban.

PestiSracok facebook image

A lopási kísérlet miatt a salisbury-i példányt egyelőre nem láthatja a közönség, de a székesegyház azon van, hogy minél hamarabb újra közszemlére tehessék a becses dokumentumot - közölte a templom szóvivője.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.