Pesti Srácok

AfD-társelnök: A populizmus a globalista elit ellenpólusa

AfD-társelnök: A populizmus a globalista elit ellenpólusa

Az AfD társelnöke a populizmust a középosztály és a hétköznapi emberek szövetségeként írja le, amely a gyökértelen, globalista elit ellen szerveződött arra reagálva, hogy az államok milliárdokkal támogatják a bankokat és az illegális bevándorlókat, akik pont az ő miliőjüket foglalják el, veszélyeztetve a hazájuk és a kontinens élhetőségét – írja a 888.hu.

Alexander Gauland a Frankfurter Allgemeine Zeitungban közölt vendégpublicisztikájában arra a kérdésre keresi a választ, hogy mit is jelent valójában a balliberálisok által szitokszóként kezelt populizmus, miért jött létre és miért van rá szükség napjainkban. A Bundestag legnagyobb ellenzéki pártjának számító Alternatíva Németországnak (AfD) a társelnöke írása elején felidézi, hogy mintegy tíz évvel ezelőtt a populizmus kifejezés alig jelent meg a politikai vitákban, ma pedig mindenütt jelen van. Gauland szerint annak ellenére, hogy az ellenérdekeltek folyamatosan azt sugallják, hogy a populisták azt állítják magukról, hogy a valódi többség nevében beszélnek, a valóság egészen más, különösen az AfD helyzetében.

– szögezi le a német politikus. Gauland úgy véli, a populizmus megértéséhez először is meg kell kérdeznünk: miért jött létre és mire reagál? Az AfD társelnöke megjegyzi, hogy a globalizáció folyamatában, a Kelet-Nyugat konfliktus lezártával egy új városi elit képződött, amelyre egy újfajta osztályként tekinthetünk.

– írja Alexander Gauland, aki hozzáteszi, hogy ezen elit tagjai szinte kizárólag nagyvárosokban élnek, folyékonyan beszélnek angolul, és amikor Berlinből Londonba vagy Szingapúrba költöznek, hasonló apartmanokat, házakat, éttermeket, üzleteket és magániskolákat találnak mindenütt. Ez a miliő tehát társadalmilag különálló marad, de kulturálisan „színes”. Ennek eredményeképp az új elit gyengén kötődik mindenkori hazájához; egységes világról és egy világköztársaságról álmodnak. Ezzel a globalista osztállyal szemben Németországban két heterogén csoport áll Gauland állítása szerint, mely az AfD-ben egyesül. Ennek egyik eleme a polgári középosztály, másrészt az úgynevezett hétköznapi emberek csoportja, akiknek az állása gyakran rosszul fizet, vagy már nem létezik, vagy szegényes nyugdíjból kénytelenek leélni hátralévő életüket.

– teszi hozzá az AfD társelnöke. Alexander Gauland álláspontja szerint valamennyi nyugati társadalomban ott húzódik ez a szakadék, mely rettenetesen elmélyült, amikor hirtelen az adófizetők pénzéből több milliárd dollárt tettek elérhetővé a bankszektor megmentésére, az európai csődfinanszírozásra és a több százezer bevándorló eltartására.

– írja publicisztikájában Gauland, aki Donald Trump amerikai elnök megválasztása kapcsán megjegyzi, hogy épp azért szavaztak rá az emberek, mert ígéretet tett, hogy megvédi honfitársait a nemzetközi bérdömpinggel és az illegális bevándorlással szemben.

– állítja találóan a politikus. Gauland ennek kapcsán megjegyzi, hogy egy olyan folyamat részesei vagyunk, melyben a globalista elit parancsára sok mindent veszélyeztetünk, ami a hazánkat és kontinensünket élhetővé tette: belső béke, jogállamiság, szociális biztonság, a nők egyenjogúsága, a véleménynyilvánítás és a vallás szabadsága.

– zárja írását az Alternatíva Németországnak társelnöke.

Forrás: 888.hu; Vezető kép: Tagespiegel.de
PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.