Pesti Srácok

Ausztrália is elismerheti Jeruzsálemet Izrael fővárosaként

Ausztrália is elismerheti Jeruzsálemet Izrael fővárosaként

Ausztrália "nyitott" arra, hogy Tel-Aviv helyett Jeruzsálemet ismerje el Izrael fővárosaként, de továbbra is elkötelezett az izraeli-palesztin konfliktus kétállami megoldása mellett - mondta kedden Scott Morrison miniszterelnök.

"Változatlanul elkötelezettek vagyunk egy kétállami megoldás mellett, de elfogulatlanul kell mérlegelnünk, hogy ezt miképp lehet elérni" - magyarázta a két hónapja hivatalba lépett Morrison újságíróknak Canberrában. Mint mondta, nem született még döntés arról, hogy Ausztrália izraeli nagykövetségét áthelyezzék Tel-Avivból Jeruzsálembe, de az emellett szóló érvek "meggyőzőek". A kormányfő arra is kitért, hogy az ügyről még nem folytattak egyeztetést az Egyesült Államokkal, amely már megtette ezt a lépést. Morrison egyúttal bejelentette, hogy Ausztrália részéről felülvizsgálják az Iránnal kötött nukleáris alkut, hogy lássák, elérte-e a célját.

E bejelentéssel a sydney-i öböl egyik jómódú körzetében esedékes szombati időközi képviselőválasztás előtt hozakodott elő az ausztrál kormány. A körzet képviselője eddig a posztjáról augusztusban lemondott előző miniszterelnök, Malcolm Turnbull volt. Ausztráliának ebben a választókörzetében a legnagyobb a zsidó szavazók aránya, a kormány pedig Turnbull helyére David Sharma volt izraeli nagykövetet jelölte, aki maga javasolta Morrisonnak, hogy változtasson Izraellel kapcsolatos politikáján.

A Liberális Párt vezette, kormányzó jobbközép pártszövetségnek mindenképp meg kell tartania ezt a mandátumot ahhoz, hogy megőrizhesse összesen egyfős parlamenti többségét, és jelöltjének egy erős, független politikussal szemben kell győzelmet aratnia.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; fotó: izraelinfo.com

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!