Az Alapjogokért Központ szerint a Frontex átalakításának terve sérti a nemzeti szuverenitást

Az Alapjogokért Központ az MTI-hez hétfőn eljuttatott elemzésében azt írta: bár az ENSZ-közgyűlés legutóbbi ülésén az Európai Bizottság képviselője egyértelművé tette, hogy továbbra is pozitív folyamatnak tekintik a migrációt, a testület retorikájában az elmúlt időszakban hangsúlyossá vált a határvédelem fontossága is. Ennek jegyében mutatták be szeptemberben a Frontex átalakításáról és megerősítéséről szóló rendelettervezetet, amelynek hivatalos célja a külső határok és a migráció hatékony menedzselése. Az Alapjogokért Központ a javaslat vizsgálatakor megállapította, hogy önmagában az is kérdéses, hogy a határvédelmi ügynökség megújításának célja az uniós határok hatékony védelme vagy csak az eddigi uniós irányvonalat követve az illegális migráció legális csatornákba történő terelése. Az intézet szakemberei úgy látják, az utóbbi értelmezést erősíti a bizottság hét pontból álló, korábban nyilvánosságra hozott javaslatcsomagja, amely kifejezetten migrációbarát irányba tolná el a közös európai menekültügyi rendszer szabályozását. Az ezt kiegészítő Frontex-javaslattal kapcsolatban mindemellett problematikus, hogy a szöveg a határok biztosítása mellett a migráció menedzseléséről, nem pedig annak megállításáról szól.

Az Alapjogokért Központ közölte: az is kifogásolható, hogy a határvédelmi beavatkozásra végső esetben már nem a tagállamok, hanem a bizottság döntése alapján kerülhet sor, és a javaslat nem definiálja, mit ért hatékony határvédelem alatt, így beavatkozási lehetőséget kínál a bizottság számára akkor is, ha szerinte túl szigorúak a tagállami intézkedések. Az is problémát jelenthet, hogy a tervezet megerősíti, tagállami döntés alapján nem lenne kötelező szankciót alkalmazni az illegális határátlépőkkel szemben. Az elemzésben kiemelték: nem uniós irányelvről van szó, holott az irányelv csak megszabja a tagállamoknak a követendő irányt, így átültetésekor a tagállami jogrendszerekbe a tagállami parlamenteknek nagyobb tér biztosított a megfelelő szabályozás kialakítására. Ezzel szemben a rendelet kötelező erejű jogi aktus, amely minden tagállamra nézve közvetlenül alkalmazandó. A tanulmány szerzői hangsúlyozták: ez azt jelenti, hogy a menekültügyi eljárás rendeleti szintű szabályozásával a tagállami eljárások egységesítésére törekednek, amivel csökkentenék a nemzeti parlamentek mozgásterét a szabályozás tekintetében.

A Frontex-terv a kötelező kvótarendszer átnevezése

Az Alapjogokért Központ elemzésében kitértek arra is, hogy a csomag részeként a jelenleg csak kisegítő funkciókkal bíró Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalból egy, a menekültügyi kérelmek tagállami elbírálásába közvetlen beavatkozási lehetőséggel felruházott uniós menekültügyi ügynökséget hoznának létre. Emellett felülvizsgálnák a menedékkérelmek elbírálásáért felelős uniós tagállam meghatározására szolgáló dublini rendszert is. Ennek lényege az lenne, hogy egy úgynevezett korrekciós mechanizmus révén a migránsok egyik tagállamból a másikba helyezésének eszközét a menekültügyi eljárásrend állandó részévé tennék, ami egy felülről nyitott, korlátlan és automatikus elosztási mechanizmus lenne. Úgy vélték, félő, hogy az azonos sztenderdek kialakítására azért törekszik az EU, hogy a nemzeti intézkedéseket ellehetetlenítve megkönnyítse a csatlakozást az ENSZ globális migrációs csomagjához. Az Alapjogokért Központ szerint összességében értékelendő, hogy az Európai Unió kísérletet tesz a határvédelem megerősítésére, de a javaslat szóhasználata hagy némi kívánalmat maga után, és csak további tárgyalások során dőlhet el, hogy támogatható-e a rendelettervezet Magyarország részéről. Egyelőre úgy tűnik, a tervezet valódi célja nem a határok megvédése, hanem a migráció legalizálása és a nemzetállami hatáskörök csökkentése – összegezték véleményüket az elemzés szerzői.

Forrás: MTI; Fotó: PS