Az államtitkár szerint politikai eszköz, ha a jogállamiság kérdését költségvetési tárgyalásokon veszik elő

Az európai uniós politikák kialakításáért és koordinációjáért felelős államtitkár képviselők kérdésére kijelentette: ilyenkor a joghoz kell fordulni, márpedig a lisszaboni szerződés nem mondja azt, hogy a jogállamiságot uniós szakpolitikához lehetne kötni. Ennek ellenére a kohéziós politikát sokan büntetőeszközként szeretnék használni. Véleménye szerint ezért politikai eszköz, ha a jogállamiság kérdését a költségvetési tárgyalásokon veszik elő.

Elmondta: az Általános Ügyek Tanácsának legutóbbi ülésén is szó volt a következő többéves uniós költségvetésről. Erről a kérdésről folyamatosan tárgyalnak, és mindig egy-egy elemét emelik ki az egyes üléseken - magyarázta. Hozzátette: egy olyan kérdés szerepelt a napirenden, amelyben a tagállamok egyhangúlag lépnek fel az Európai Bizottsággal szemben, ami viszonylag ritkán fordul elő. Ez a kérdés arról szól, hogy a bizottsági javaslat megemelné a testület működési költségeit - közölte.

Az államtitkár szerint ez a tagállamok ellenérzését váltotta ki, részben a Brexit miatt. Megemlítette: elsősorban Finnország, Dánia, Svédország, Ausztria és Hollandia látja úgy, hogy egy kisebb uniónak kisebb költségvetésre van szüksége. Kiemelte: a magyar álláspont szerint először azokat az ügyeket kell meghatározni, amelyeket uniós szinten kell kezelni, de erről egyelőre nincs egyetértés, ahogyan arról sem, hogy még ebben a ciklusban, azaz 2019 májusáig meg tudnak-e állapodni mindenben. Ha olyan bizottsági javaslat lenne az asztalon, amely nem a megosztottságot erősíti, hanem a tagállamok érdekét nézi, lenne esély a megállapodásra, de jelenleg az álláspontok eltérőek - vélekedett.

Hozzátette: a demokratikus megközelítés szempontjából előnyösebb lenne majd az újonnan felálló intézményekkel megállapodni. Takács Szabolcs Ferenc arról is beszélt, hogy az ülésen a kohéziós és agrárpolitikáról is szó volt. Véleménye szerint jó lenne, ha megpróbálnák "a politikai mázat lehántani" a kohéziós politikáról, vagyis abbahagyni azt a bírálatot, hogy a legutóbb csatlakozó tagállamok csak kiveszik a pénzt, és nem akarnak együttműködni - közölte. Hozzáfűzte: a nettó befizető országok is profitálnak a kohéziós politikából, amely mindenkinek előnyös.

Az államtitkár hangsúlyozta: Magyarország érdeke megtalálni az olyan nagy nettó befizetőket, amelyekkel a közös érdekek alapján együttműködhet. Az agrárpolitikában ilyen ország lehet Franciaország és Olaszország. Varga Judit, a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkára elmondta: az Általános Ügyek Tanácsának ülésén szó volt a hetes cikkely szerinti eljárásról is. Információs napirendi pontként szerepelt az ülésen, a soros elnöki posztot ellátó Ausztria bejelentette: az Európai Parlament (EP) elnöke, Antonio Tajani kérte, hogy az EP szerepet kaphasson a tanács munkájában, és a soros elnök kikérte erről a tagállamok véleményét. Ausztria szerint az EP-nek a jog szerint nincs szerepe ebben a szakaszban, és Magyarország osztotta ezt az álláspontot, de a tagállamok eltérően vélekedtek erről - emlékeztetett. Hozzátette: az osztrák elnökség a következő ülés előkészítésekor tér vissza a kérdésre.

Az államtitkár megjegyezte: Magyarországot felkérték, hogy a Sargentini-jelentésről készítse el tájékoztató anyagát, mutassa be észrevételeit. Kitért rá: szó volt a bizottság szerepéről is az eljárásban, de a bizottság szerint a szerepe jelenleg csak arra terjed ki, hogy úgynevezett értékmentes összefoglalót állítson össze a Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárásokról, amelyeket a jelentés is említ.

Hegyaljai Mátyás, a Belügyminisztérium európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkára arról beszélt: Magyarország nem akarja, hogy sérüljön a nemzeti hatáskörű határvédelem joga. Emlékeztetett: a Frontexnek, az uniós határvédelmi ügynökségnek csak kiegészítő szerepet szántak a létrehozásakor, mivel az uniós ügynökségek szerepe alapvetően a tagállami együttműködés erősítése.

Forrás: MTI; Fotó: MTI