Pesti Srácok

Boross: A történelmi balszerencsék a magyarság éltető erejévé válnak

Boross: A történelmi balszerencsék a magyarság éltető erejévé válnak

Az 1956-os Kossuth téri sortűz áldozatai éppúgy a haza hősei, mint azok, akik fegyverrel a kezükben estek el - mondta Boross Péter volt miniszterelnök az áldozatok emlékhelyén csütörtökön, Budapesten. Hozzátette, azok a diktatúrák, amelyeknek időt ad a történelem, mindig "megússzák" a felelőségre vonást.

Boross Péter kiemelte, azokból, akik 1956. október 25-én a Kossuth térre jöttek megismételni a 23-ai eseményeket, "fékezhetetlenül tört elő a lelkesedés", a megmaradni akarás, ám a legaljasabb dolog történt velük.

- mondta. Hozzátette,

PestiSracok facebook image

A volt miniszterelnök kitért arra is, a magyarság megmaradásának titka, hogy "ha bennünket történelmi balszerencse ér", annak "emléke éltető erővé válik a következő századokban". A Kossuth téren meghaltak emléke is a magyarságeszmény és a megmaradás erőforrása. Boross Péter felidézte, a Kossuth téri sortűz indította el 1956-ban az igazi harcokat, az itteni áldozatok vére "kiáltott a magasba, hogy ez így nem mehet tovább". Hozzátette, ezért volt 1990 után fontos cél annak felkutatása, hogy mi történt, ki lőtt.

- jegyezte meg. A túlélőknek ez akkor nagyon fájt, de már késő volt. Azok a diktatúrák ugyanis, amelyeknek időt ad a történelem, mindig "megússzák" a felelőségre vonást.

- mondta Boross Péter.

- tette hozzá.

A megemlékezés végén Boross Péter és Kövér László, az Országgyűlés elnöke megkoszorúzta az áldozatok emlékművét. Az ünnepségen részt vett mások mellett Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes, Steinbach József református és Márfi Gyula katolikus püspök, valamint az '56-os szervezetek képviselői.

Az 1956. október 25-én az Országház előtt békésen tüntető, több ezres tömegre leadott sortűz áldozatainak száma máig bizonytalan. Egyes források néhány tucatra, mások több százra teszik a halottak számát.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.