Pesti Srácok

Boross: A történelmi balszerencsék a magyarság éltető erejévé válnak

Boross: A történelmi balszerencsék a magyarság éltető erejévé válnak

Az 1956-os Kossuth téri sortűz áldozatai éppúgy a haza hősei, mint azok, akik fegyverrel a kezükben estek el - mondta Boross Péter volt miniszterelnök az áldozatok emlékhelyén csütörtökön, Budapesten. Hozzátette, azok a diktatúrák, amelyeknek időt ad a történelem, mindig "megússzák" a felelőségre vonást.

Boross Péter kiemelte, azokból, akik 1956. október 25-én a Kossuth térre jöttek megismételni a 23-ai eseményeket, "fékezhetetlenül tört elő a lelkesedés", a megmaradni akarás, ám a legaljasabb dolog történt velük.

- mondta. Hozzátette,

PestiSracok facebook image

A volt miniszterelnök kitért arra is, a magyarság megmaradásának titka, hogy "ha bennünket történelmi balszerencse ér", annak "emléke éltető erővé válik a következő századokban". A Kossuth téren meghaltak emléke is a magyarságeszmény és a megmaradás erőforrása. Boross Péter felidézte, a Kossuth téri sortűz indította el 1956-ban az igazi harcokat, az itteni áldozatok vére "kiáltott a magasba, hogy ez így nem mehet tovább". Hozzátette, ezért volt 1990 után fontos cél annak felkutatása, hogy mi történt, ki lőtt.

- jegyezte meg. A túlélőknek ez akkor nagyon fájt, de már késő volt. Azok a diktatúrák ugyanis, amelyeknek időt ad a történelem, mindig "megússzák" a felelőségre vonást.

- mondta Boross Péter.

- tette hozzá.

A megemlékezés végén Boross Péter és Kövér László, az Országgyűlés elnöke megkoszorúzta az áldozatok emlékművét. Az ünnepségen részt vett mások mellett Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes, Steinbach József református és Márfi Gyula katolikus püspök, valamint az '56-os szervezetek képviselői.

Az 1956. október 25-én az Országház előtt békésen tüntető, több ezres tömegre leadott sortűz áldozatainak száma máig bizonytalan. Egyes források néhány tucatra, mások több százra teszik a halottak számát.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)