Pesti Srácok

Egymillió százalékos lesz idén az infláció Venezuelában

Egymillió százalékos lesz idén az infláció Venezuelában

Elérte a 233 százalékot az infláció Venezuelában szeptemberben, tavaly és idén szeptember között pedig az éves infláció 342161 százalékos volt - tudatta hétfőn az ellenzéki többségű parlament legfrissebb jelentésében. A dokumentum szerint az infláció naponta 4 százalékkal emelkedik.

A jelentés szerint csak a múlt hónapban 233,3 százalékkal nőttek a fogyasztói az árak a latin-amerikai országban. Az infláció augusztusban is meghaladta a 200 százalékot. Juan Andrés Mejia törvényhozó közölte, ennek alapján valósnak bizonyul az a prognózis, hogy az év végéig az infláció meghaladja az 1 millió százalékot, várhatóan 1 millió 30 ezer 281 százalékos lesz. A dokumentum szerint az infláció naponta 4 százalékkal emelkedik.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) már júliusban figyelmeztetett erre. Alejandro Werner, az IMF térségért felelős illetékese azt mondta, hogy a venezuelai inflációt csak ahhoz lehet hasonlítani, ami Németországban az első és második világháború után, illetve Zimbabwéban az előző évtized végén volt. Az IMF képviselője szerint Venezuela hazai összterméke (GDP) az idén 18 százalékkal csökken, az idei lesz a harmadik egymást követő év, amikor a GDP kétszámjegyű mértékben esik vissza. Öt év alatt mintegy 50 százalékkal gyengült a venezuelai gazdaság teljesítménye.

A hatalmas olajkészletekkel rendelkező, de szinte semmi mást nem exportáló Venezuela gazdasága az olajár esése miatt az elmúlt években gyakorlatilag összeomlott, számos venezuelai szenved élelmiszerek, valamint gyógyszerek hiányától. A szocialista kormány kritikusai szerint a caracasi vezetés a válságot hozzá nem értésével és korrupciójával saját maga idézte elő. Nicolas Maduro államfő ugyanakkor a nyugatot teszi felelőssé a gazdasági bajokért.

PestiSracok facebook image

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)