Pesti Srácok

Folytatódnak a megemlékezések a nemzeti ünnepen

Folytatódnak a megemlékezések a nemzeti ünnepen

Országszerte és a határon túl is folytatódnak a megemlékezések az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 62. évfordulóján. A központi rendezvényeket hétfőn és kedden tartják, de több minisztérium, önkormányzat és más intézmények, szervezetek már a múlt héten tartottak ünnepségeket.

Kedd reggel a Kossuth Lajos téren ünnepélyesen felvonják Magyarország lobogóját. A díszünnepséget délután a Terror Háza Múzeumnál tartják, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök mond beszédet. A helyszínen, a Hősök falánál gyertyagyújtást is tartanak, a Rákoskeresztúri új köztemetőben a 301-es parcellánál pedig egész nap protokollmentes megemlékezés lesz.

Az ünnepi programokat este a Millenárison a "Szabadságkoncert 1956" zárja, amelyen fellép a Magyar Szimfonikus Zenekar és az Anna and the Barbies. Több kormánytag, közjogi méltóság külföldön vagy vidéken vesz részt ünnepségeken.

Ellenzéki pártok és civil szervezetek nemcsak megemlékezéseket tartanak, hanem megmozdulásokat is szerveznek a fővárosban. Az MSZP és a Párbeszéd politikusai a Nagy Imre-szobornál koszorúznak, ahol később a DK is rendezvényt tart. A II. kerületi Bem téren Közös ellenzéki tüntetés a szabadságért, a korrupció ellen! címmel szerveznek megmozdulást.

PestiSracok facebook image

A Liberálisok az Új köztemetőben, a Mi Hazánk Mozgalom Szegeden tart megemlékezést. A Jobbik a Bródy Sándor utcába szervezte rendezvényét, az LMP a Mansfeld-emlékműnél ünnepel.

Mindemellett számos településen tartanak helyi megemlékezéseket, koszorúzásokat, amelyek miatt országszerte és a fővárosban is több kerületben forgalomkorlátozások lesznek.

Az Országgyűlés 1991-ben nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé október 23-át, amit a 2012-es alaptörvény is megerősített.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.