Gulyás Gergely: Európát a magyarok szabadságeszménye mentheti meg
Az európai identitás és létforma megvédéséhez az egész kontinensen érvényre kell jutnia a magyarok évszázadok óta folytatott küzdelmeit vezérlő szabadságeszménynek – hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter az 1956-os forradalom és szabadságharc 62. évfordulója alkalmából a berlini magyar nagykövetségen rendezett megemlékezésen.
Gulyás Gergely ünnepi beszédében Kossuth Lajos szavait idézve kiemelte: mindent a népért, mindent a néppel együtt, semmit a népről a nép feje felett, ez a demokrácia. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy ez a felfogás vezérelte a magyarok szabadságküzdelmeit, és Európában is ennek kell érvényesülnie a rövid, közép- és hosszú távon is veszélyeztetett identitás és létforma megvédéséhez. Mint mondta, a nagy ünnepek nemcsak a régmúltról, hanem a jelenről is szólnak, a mai európai politikát Magyarországról szemlélve pedig Ronald Reagan néhai amerikai elnök alakja ötlik fel, aki a szovjet viccek gyűjtője volt, és némelyeket el is mesélte Mihail Gorbacsov szovjet vezetőnek. Az egyik ilyen viccben az amerikai azt mondja, hazájában akkora a szabadság, hogy elmehet a Fehér Házba, rácsaphat az asztalra és kimondhatja, nem tetszik, ahogyan az elnök vezeti az országot. A szovjet azzal válaszol, hogy ekkora szabadság az ő hazájában is van, hiszen bárki felmehet a Kremlbe, az asztalra csaphat és kimondhatja, nem tetszik, ahogyan Ronald Reagan vezeti az Egyesült Államokat – fejtette ki Gulyás Gergely, a több száz fős hallgatóság derültségére, amelyben magas rangú német politikusok is voltak, közöttük Reiner Haseloff, Szász-Anhalt tartományi miniszterelnök.
Gulyás Gergely hozzátette: a demokratikus legitimáció hiánya révén az Európai Bizottságnál azt ugyan bárki szabadon elmondhatja, hogy nem tetszik neki, ahogyan a magyar miniszterelnök kormányozza országát, de ha azt mondja, nem tetszik, ahogyan az Európai Bizottságot vezetik, automatikusan megkapja az EU-fóbia és az EU-ellenesség bélyegét, és kirekesztéssel számolhat. A miniszter a megemlékezés után a közmédiának adott nyilatkozatában hangsúlyozta: 1956 megmutatta, hogy a szabadságvágy erősebb, mint a diktatúra, és a diktatúrának semmiféle demokratikus legitimációja nincsen, most pedig, jó néhány évtized elteltével azt látjuk, hogy ezeket az alapokat újra és újra tisztázni kell, hiszen úgy tűnik, hogy Európában a legújabb időszakban már a demokrácia sem számít. Különösen Nyugat-Európában erős az a szellemi irányzat, amely semmibe veszi a választói akaratot, a népszuverenitást, az emberek szabadságát, döntését, választását és a demokratikus legitimációt. Az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékezve tudatosítani kell, hogy mégiscsak azért küzdöttünk, hogy azok döntsenek Magyarországon, akiket demokratikusan választottak meg, hogy a nép akarata érvényesülhessen minden területen és szabadság legyen – mondta Gulyás Gergely.
Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
