Pesti Srácok

Gulyás: Ma az EU-ban bátorság kérdése a Magyarország melletti kiállás

Gulyás: Ma az EU-ban bátorság kérdése a Magyarország melletti kiállás

Lényegesen több külföldi politikus gondolja úgy, hogy hiba volt a Sargentini-jelentés elfogadása, mint amennyien nemmel szavaztak – jelentette ki Gulyás Gergely a Vasárnapi Újság adásában. A kancelláriaminiszter hozzátette, az európai választópolgárok saját bőrükön tapasztalják a migráció negatívumait, ezért nem biztos, hogy politikailag káros a Magyarország melletti kiállás.

Tőlünk nyugatra ma bátorság kérdése a Magyarország melletti kiállás - mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Vasárnapi Újság adásában. Hozzátette, az Európai Néppártban és az európai jobboldalon is

Úgy vélte,

PestiSracok facebook image

A Sargentini-jelentés elleni fideszes határozati javaslattal kapcsolatban a politikus elmondta, erre azért volt szükség, mert olyan kérdésekről döntött az EP, amelyek nagyobb részt nem is tartoznak a hatáskörébe. Mint fogalmazott,

Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy amikor lehetett, a balliberális ellenzék mindig Magyarország ellen szavazott, de ma már oda jutottunk, hogy a Jobbik képviselője sem utasította el a Sargentini-jelentés elfogadását. Úgy vélte, az ellenzék annyiban jutott közös nevezőre, hogy ma már a szélsőjobboldali része is hajlandó asszisztálni ahhoz, hogy Magyarországot elítéljék.

Gulyás Gergely az elmúlt héten Bajorországban tárgyalt a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusaival. Ottani tapasztalatait összegezve elmondta, a CSU régóta a magyar kormánypárt legszorosabb szövetségese; a bizottság német elnökjelöltjének tekintendő Manfred Webert eltekintve valamennyien a jelentés ellen szavaztak.

- mondta Gulyás Gergely.

Forrás: hirado.hu; Fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.