Pesti Srácok

Ismét két amerikai kapta a közgazdasági Nobel-díjat

Ismét két amerikai kapta a közgazdasági Nobel-díjat

Két amerikai tudós, William Dawbney Nordhaus és Paul Michael Romer kapta meg az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat a világgazdaság hosszú távú fenntartható növekedésével kapcsolatos munkásságáért – jelentette be hétfőn a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.

A hetvenhét éves William Dawbney Nordhaus (képünkön balra) a Yale egyetemen tanít, és a klímaváltozás gazdasági hatásainak vizsgálatában végzett munkájával érdemelte ki a díjat. Ő alkotta meg a gazdaság és a klímaváltozás közötti kölcsönhatás kvantitatív modelljét. A hatvanhárom esztendős Paul Michael Romer a Világbank főközgazdásza és alelnöke volt idén januárig, és kutatásaival megmutatta, hogy a gazdasági erők miként késztetik a vállalatokat újításokra, megvetve ezzel a fejlődés egy új modellje, az endogén növekedés elmélete alapját. Megállapításaik jelentősen kiszélesítették a gazdasági elemzés területét olyan modellek kidolgozásával, amelyek megmagyarázzák, hogy a piacgazdaság, a természet és a tudás miként gyakorol kölcsönhatást egymásra – indokolta döntését az akadémia, hozzátéve, hogy a díjazottak nem adnak kizárólagos válaszokat, de megállapításaik sokkal közelebb visznek annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy miként érhető el a tartós és fenntartható világgazdasági növekedés.

A közgazdasági Nobel-díjat, amely valójában a Svéd Központi Bank Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíja, a svéd jegybank alapította fennállásának háromszázadik évfordulója alkalmából 1968-ban. A díjat először 1969-ben ítélte oda a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. A többi – az orvosi, a fizikai, a kémiai, az irodalmi és a béke – Nobel-díjat Alfred Nobel vegyész és üzletember, a dinamit feltalálója végakaratának alapján hozták létre, és először 1901-ben osztották ki. A közgazdasági Nobel-díj eddigi kitüntetettjeinek fele amerikai, 2000 és 2013 között minden évben amerikai tudósok nyerték egyedül vagy megosztva a díjat. A díjazottak között ugyan kevesen voltak iskolateremtő hatásúak, de például az 1976-ban kitüntetett, a gazdasági és a politikai szabadságért szakadatlan küzdelmet folytató Milton Friedman munkássága alkotja a jelenlegi monetáris politika sarokkövét. Az 1981-ben kitüntetett James Tobin amerikai közgazdász pedig azzal a javaslatával vált ismertté, hogy az államoknak extra adót kellene kivetniük a pénzügyi tranzakciókra.

Forrás: MTI; Fotó: The Guardian

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Jól ismert figura az alvilágban a választási irodánál parádézó egyik nehézfiú

Magyar ugar 2016 február 24.
A Nemzeti Választási Irodánál kedden balhézó és a szocialista Nyakó István népszavazási kezdeményezését megakadályozó nehézfiúk közül egyikük, Krakovszky Tibor kiváló kapcsolatokat ápolt a hírhedt Koszi-klán bűnbandával – értesült a PestiSrácok.hu. „Tibike” információink szerint korábban a diósdi kettős gyilkosságban is érintett banda egyik tagja mellett testőri feladatokat látott el, ráadásul - a közösségi portálon korábban még megtalálható - egyik fotóján együtt is pózolt a bűnszervezet tagjával.