Itthon sincs gyanúsított a veronai busztragédia ügyében
A magyar rendőrség továbbra sem állapította meg még gyanúsítotti szinten sem a felelősséget a tavaly januári veronai busztragédia ügyében – írja a Magyar Idők. A lap szerint a törvényhozás azonban még a nyáron megváltoztatta a Btk.-t és büntetni rendelte többek között az autóbuszok illegális átalakítását, illetve az ilyen járművek vezetését. A tragédia miatt a napokban hat vádlottal szemben kezdődik per Olaszországban.
Továbbra sincs gyanúsítottja a veronai autópályán, a főleg magyar diákokat szállító autóbusz tavaly január 20-án történt balesete miatt indult magyarországi nyomozásnak. Az ORFK Kommunikációs Szolgálata a Magyar Idők kérdésére csak annyit közölt: az ügyben – az olasz hatóságok eljárásától függetlenül – a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanújával folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen.
A büntetőeljárásról szóló új törvény szerint – mivel az ügynek még nincs gyanúsítottja – az eljárás felderítési szakban jár, így annak nincs határideje. Bár a nyomozás érdekeire tekintettel a rendőrség az eljárásról bővebb tájékoztatást nem ad, annyit sikerült megtudnunk, hogy továbbra is igazságügyi szakértők bevonásával folyik a vizsgálat.
Azt kell tudományos alapossággal megállapítaniuk, hogy a tragédia részesévé vált autóbusz pót-üzemanyagtartálya milyen szerepet játszott a történtekben, annak beszerelésével valaki elkövetett-e foglalkozás körében gondatlan veszélyeztetést, ami halálos tömegszerencsétlenséghez vezetett.
Gyanúsításra csak azután kerülhet sor – ha egyáltalán sor kerül –, hogy a szakértők kimondják: a póttartály egyértelműen hozzájárult a tragédiához.
A hatóságok arról sem nyilatkoznak, hogy valóban illegálisan alakították-e át a baleset részesévé vált autóbuszt és szereltek bele plusz üzemanyagtartályokat, illetve növelték meg az ülések számát, mint ahogy azt az áldozatok néhány hozzátartozója állította. Az illegális átalakításra egyetlen áttételes bizonyíték van, az Országgyűlés döntése.
A tragédia nyomán idén július 20-án módosította a büntető törvénykönyvet a T. Ház. Eszerint egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki olyan járművel vagy különleges személyszállító szolgáltatást nyújtó járművel vesz részt a közúti közlekedésben, amelyet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően alakítottak át.
Két évig terjedő szabadságvesztés a büntetés, ha a bűncselekményt iskolabusszal vagy különleges igényű – így különösen mozgásában korlátozott, idős vagy beteg – személyek szállítására szolgáló közúti járművel követik el. Aki engedély nélkül ilyen átalakítást végez vagy végeztet, elzárással büntetendő.
Mint ismert, az olasz A4-es sztrádán, Veronánál 2017. január 20-án éjfél előtt történt busztragédia miatt a helyszínen tizenheten, többségében 14 és 18 év közötti diákok vesztették életüket, egy súlyos égési sérült a budapesti Honvédkórházban hunyt el.
Ahogy azt a Magyar Idők elsőként megírta, a veronai államügyész tömegszerencsétlenség okozása miatt emelt vádat hat ember ellen, köztük Varga János buszvezető, Alberto Brentegani, az A4 Brescia–Padova sztrádaszakasz mérnöke, Giovanni Luigi Da Rios, az A4-es sztráda központi szakaszának és a biztonsági elemeinek építését irányító műszaki hivatal vezetője, valamint Michele De Giesi, Maria Pia Guli és Enzo Samarelli ellen, akik a sztráda biztonsági korlátjait tesztelték 1993-ban az Anas nevű cég munkatársaiként.
Az ügyben napokon belül előkészítő üléssel kezdődik a per Veronában. A bíróság dönt arról, hogy megalapozottnak és jogszerűnek találja-e a tömegszerencsétlenség vádját a hat vádlott esetében és befogadja azt.
Amennyiben a vádlottak beismerik tettüket, az olasz törvények értelmében egyharmaddal csökkentett büntetést, maximum 12 év szabadságvesztést ró ki rájuk a bíróság, tárgyalás nélkül.
Ha tagadják a vádat, lefolytatják a pert, ami csak 2019-ben zárulhat.
Forrás: Magyar Idők; Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
