Pesti Srácok

Levágták Erőss Zsolt emléktábláját Hargitában – román csendőrökre terelődött a gyanú

Levágták Erőss Zsolt emléktábláját Hargitában – román csendőrökre terelődött a gyanú

Ismeretlenek levágták és eltüntették azt az emléktáblát, amelyet a Békás-szorosban levő Oltár-kő tetején állítottak Erőss Zsolt hegymászó emlékére barátai 2013 júliusában, másfél hónappal azután, hogy a hegymászó eltűnt a Kancsendzönga 8586 méter magas csúcsának meghódítása után - közölte kedden a Mesagerulneamt.ro portál Fekete Örsre, a Hargita megyei hegyimentő szolgálat vezetőjére hivatkozva.

Fekete Örs az MTI-nek elmondta: a tábla hiányát sziklamászók jelezték, akik a hétvégén jutottak fel az Oltár-kőre. Tájékoztatásuk szerint a vascsavarokat, amelyekkel az emléktáblát a sziklához rögzítették, sarokcsiszolóval vágták el. A hegyimentő szolgálat vezetője hozzátette: arra készülnek, hogy szerdán a helyszínen dokumentálják a történteket, és ismeretlen tettes ellen tegyenek feljelentést a rendőrségen.

Hozzátette: szeptember végén jártak legutóbb a sziklaszirten, akkor még a helyén volt a tábla. Azóta a szomszédos Neamt megye hegyi-csendőr alakulatának tagjai több tíz négyzetméteres román zászlót tűztek ki a hegycsúcsra. Fekete Örs úgy tudta, hogy a fém zászlótartó rögzítéséhez áramfejlesztőt és villamos gépeket vittek fel a szirtre.

PestiSracok facebook image

- jelentette ki Fekete Örs. Hozzátette: a sziklatömbre csak sziklamászó technikával lehet feljutni.

- jelentette ki Fekete Örs.

Marius Gamanut, a Neamt megyei csendőrkapitányság szóvivője a Mesagerulneamt.ro portálnak elmondta: a hegyi csendőrök a román centenárium tiszteletére állítottak fel egy nagyméretű román zászlót az Oltár-kőre szeptember 26-án. A zászló rögzítéséhez egy fémből készített zászlótartót vittek fel, amelyet csavarokkal rögzítettek egy meglévő lapos sziklára.

A szóvivő kijelentette: a műveletet elvégző csendőrök közül "senki sem emlékszik arra, hogy ott bármiféle emléktáblát látott volna". Azt is hozzátette: nem beszélt az akció valamennyi résztvevőjével, csak a parancsnokukkal, ő azonban nem tudott arról, hogy a csendőrök megrongáltak volna valamilyen emléktáblát.

- idézte a Mesagerulneamt.ro a csendőrségi szóvivőt. A portál tájékoztatása szerint a zászlótűzési akciót a Neamt megyei Területi Közrendi Hatóság (ATOP Neamt) szervezte.

Adrian Bourceanu, az ATOP Neamt elnöke közölte: csak azután alakítja ki a véleményét a kérdésről, hogy a csendőrség lefolytatja a belső vizsgálatát a témával kapcsolatban, és megfogalmazza a következtetéseit. Azt is megjegyezte, a zászlókitűzési akciót megelőzően csak azt vizsgálták, hogy hol van Hargita és Neamt megye határa.

Az 1135 méter magas Oltár-kő a Békás-szoros leglátványosabb sziklaképződménye. Hovatartozásáról nem tudott megállapodni Hargita és Neamt megye. A szirt csaknem függőleges sziklafalai mintegy 350 méterre emelkednek a környező völgyek, szakadékok fölé. A gyerekkorát a közeli Gyergyószentmiklóson töltő Erőss Zsolt itt szerezte első sziklamászó tapasztalatait. Az emlékére 2013. július 6-án állított táblán Wass Albert: Üzenet haza című versének egy részlete volt olvasható:

Üzenem az otthoni hegyeknek: ...A víz szalad, a kő marad, a kő marad...

Kiss Péter és Erőss Zsolt 2013. május 21-én az India és Nepál határán lévő Kancsendzönga 8586 méter magas csúcsának meghódítása utáni leereszkedés közben tűnt el.

Forrás: MTI; Fotó: maszol.ro

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?