Pesti Srácok

Németh Zsolt: A rendszerváltozás nem értelmezhető 1956 nélkül

Németh Zsolt: A rendszerváltozás nem értelmezhető 1956 nélkül

Az 1956-os forradalom része annak a folyamatnak, amelynek eredménye a rendszerváltozás és az azt követő, harminc éve tartó békekorszak - mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke hétfőn, a Rákóczi Szövetség a Műegyetemen tartott, október 23-ra emlékező rendezvényén.

A kormánypárti politikus - a nagyrészt határon túlról érkezett diákok előtt tartott - ünnepi beszédében kifejtette, a szuverenitás megszerzésére nem egy pillanatként, hanem hosszabb folyamatként kell tekinteni, ilyen értelemben pedig sem az 1848-49-es, sem az 1956-os forradalom nem tekinthető bukásnak, hiszen előbbi az 1867-es kiegyezéshez, utóbbi az 1989-90-es változásokhoz vezetett, amelyek egyaránt jelentős fejlődést eredményeztek az országnak.

Kiemelte, a napjainkban zajló európai viták is azt bizonyítják, hogy a szuverenitás megszerzése egy folyamat, továbbá azt is, hogy a forradalmakban elért nagyobb fokú függetlenség el is veszíthető, ahogy az történt többször is.

Németh Zsolt szerint a magyar útként is nevezhető kormányzati politika lényege éppen ezért, hogy egyszerre erősítse a szuverenitás külső és belső összetevőit, vagyis növelni tudja az ország nemzetközi mozgásterét és ezzel egy időben segítse a magyar társadalom minél hatékonyabb megerősödését.

PestiSracok facebook image

A Fidesz politikusa a kárpát-medencei magyarság belső szuverenitása egyik legfontosabb elemének nevezte a demográfiai helyzet javítását. A magyar kormány ezen a területen érzékelhető elmozdulást ért el az elmúlt években különböző gazdasági ösztönzőkkel és a gyermekvállalás divatba hozásával - tette hozzá Németh Zsolt.

A parlament külügyi bizottságának vezetője kitért arra is, hogy az elmúlt harminc évben folyamatosan bővült a határon túli magyarok szuverenitása, ugyanakkor továbbra is vannak rendezésre váró ügyek, amelyekben a magyar közösségek számíthatnak az anyaország támogatására. Németh Zsolt példaként hozta a kárpátaljai magyarok helyzetét, akiket megnyugtatott, hosszú távon semmi sem fenyegeti magyar kettős állampolgárságukat.

Forrás: MTI; Fotó: Körkép.sk

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Elmebeteg volt Péter Gábor vagy szociopata bűnöző? Az Eisenberger család nyomában

A Hálózat 2018 december 10.
Amikor Péter Gábor egyik főcsatlósát, Bálint István idegorvost letartóztatták, a lakásán megtalálták "Eisenberger Benő" kórtörténetét. Az ÁVH megsemmisítette az iratot, ami azért furcsa, mert „Eisenberger Benő” Péter Gábort takarta, aki csak később vette fel mozgalmi, magyarosan csengő nevét. Péter Gábor bátyja, Sámuel a visszaemlékezések és iratok szerint bolond volt, az ÁVH vezére egy ismert pszichoanalitikussal raboltatta haza. Péter nővére, Katalin pedig végül Lipótra került, s annak férjét, a szerencsétlen asztalosmestert, aki az egész Péter családot támogatta korábban, kihallgatás közben verték agyon. Őrült volt-e Péter Gábor? Bemutatjuk az Eisenberger családot.