Pesti Srácok

Románia továbbra sem számolt el az 1989-es romániai forradalom miatt

Románia továbbra sem számolt el az 1989-es romániai forradalom miatt

Kártérítés kifizetésére kötelezte Romániát a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), amely azért marasztalta el Bukarestet, mert nem vizsgálta ki elfogadható határidőn belül az akkori eseményeket.

A bírósági ítéletről a Mediafax román hírügynökség számolt be szerdán. Romániát az 1989-es forradalom 23 áldozatának hozzátartozói perelték be, akik Bukarest, Slobozia, Targoviste és Resicabánya városokban vettek részt az akkori eseményekben, amelyek eredményeként Nicolae Ceausescu volt román kommunista diktátort elűzték a hatalomból. Az áldozatok vagy életüket vesztették, vagy megsebesítették őket. Az ítélet szerint a román államnak három hónapon belül kell fejenként 15 ezer euró kártérítést fizetnie az áldozatoknak, illetve hozzátartozóiknak. A strasbourgi emberjogi bíróságon nem először marasztalták el Romániát az 1989-es forradalom körülményei kivizsgálásának halogatása miatt.

Románia 2016-ban nyitotta újra a forradalom aktáit, miután az áldozatok jogainak védelmére hivatott December 21-e Egyesület több tagja szintén pert nyert az EJEB-en, amely elmarasztalta Romániát, hogy nem szolgáltatott igazságot a forradalom áldozatainak. Büntetőjogi eljárás indult többek között Ion Iliescu volt államelnök, Petre Roman volt miniszterelnök és Gelu Voican Voiculescu volt kormányfőhelyettes ellen.

A katonai ügyészség már 2016 decemberében bejelentette, hogy emberiesség elleni bűncselekményekkel gyanúsítja az 1989-es forradalom idején hatalomra került vezetést. A vádhatóság szerint szándékos katonai diverzió, tudatos rémhírkeltés miatt vesztette életét sok ember 1989. december 22., Nicolae Ceausescu menekülési kísérlete után. Az ügyészségi vizsgálat jelenleg még folyamatban van.

PestiSracok facebook image

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.