Volt német védelmi miniszter: Jogsértő módon fogadták el a Sargentini-jelentést
A Sargentini-jelentés jogsértő módon lett elfogadva, a válságban lévő EU-t meg kell reformálni, a nagypolitikus Angela Merkel ideje lassan a végéhez közeledik, a potenciális utódok azonban egyelőre rejtőzködnek – mondta a Mandinernek Rupert Scholz, Németország volt védelmi minisztere, a CDU politikusa. A müncheni egyetem jogászprofesszora az interjúban jogi érvekkel vezeti le, miért volt alkotmánysértő és az uniós joggal ellentétes Merkel 2015-ös, a határnyitásról szóló döntése.
A Mandinernek beszélt arról is a Mathias Corvinus Collegium meghívására Magyarországon járt Rupert Scholz, hogy véleménye szerint az eurózóna például még mindig nagyon nehéz helyzetben van.
A tagállamok gazdasági erejének különbözősége, az eltérő pénzügyi lehetőségek, az Európai Központi Bank túlságosan kiterjeszkedő mandátuma egy sor jogi problémát okoz. De ott van az a kérdéskör is, hogy mi lesz a tagállamok viszonya Brüsszelhez, Strasbourghoz és Luxemburghoz. Egyre inkább az a tendencia, hogy a brüsszeli bürokraták túlzott mértékű aktivizmust tanúsítanak. Az uniós szerződések alapfilozófiája egyébként a szubszidiaritás elve. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió és szervei csak azokban a feladatokban járhatnak el, amelyeket az egyes tagállamok nemzeti szinten nem tudnak megfelelően kezelni, megoldani. Ehhez képest a jelenlegi fejlődés épp ennek az elvnek a fordítottja, és ezt a gyakorlatot sajnos az Európai Bíróság is támogatja. Ugyan az európai uniós szerződések elismerik a nemzeti identitás fontosságát, az európai nemzetek, valamint azok kultúráinak, hagyományainak sokszínűségét, az elmúlt időszakban azonban ezek az értékek mégis a háttérbe szorultak. Ez olyan meghatározó válságtünet, ami az európai integrációs folyamat társadalmi elfogadottságát nagy mértékben csökkentette és a jövőben is csökkenteni fogja, ha nem kerül sor reformokra
– hangsúlyozta Németország korábbi védelmi minisztere, a CDU volt parlamenti képviselője, a müncheni Ludwig-Maximilians-Universität alkotmányjogász professzora. A kollégiumban Európa jövőjéről szemináriumot tartó Scholz professzor a Mandinernek elmondta, még egyáltalán nem dőlt el, hogy Manfred Weber lesz-e az Európai Bizottság elnöke. Véleménye szerint a hetes cikkely szerinti eljárás kezdeményezése Magyarországgal szemben nem volt jogszerű.
A hatályos uniós szabályok szerint ahhoz, hogy egy tagállammal szemben jogállamisági eljárás induljon, az Európai Parlamentnek kell javaslattal fordulnia az Európai Tanácshoz. Az eljárás lefolytatásáról pedig az Európai Tanácsnak kell döntenie. Ahhoz azonban, hogy az Európai Parlament ilyen javaslattal élhessen a Tanács felé, szükség van az összes európai parlamenti képviselő szavazatának kétharmadához. Ha megnézzük a Magyarországgal kapcsolatos szavazáson a számokat, akkor azt látjuk, hogy volt 448 képviselő, aki igennel szavazott, volt 197 nemmel szavazó, valamint volt 48 tartózkodó képviselő is. Ez azt jelenti, hogy a szükséges kétharmados többség egyáltalán nem volt meg. Az Európai Parlament persze azzal érvel, hogy megvolt a kétharmados többség, ugyanis a 48 tartózkodást úgy vették, mintha a tartózkodók nem vettek volna részt a szavazáson. Ez az álláspont azonban tarthatatlan
– jelentette ki Rupert Scholz.
Hozzátette:
A tartózkodásokat leadott szavazatnak kell tekinteni. A tartózkodás ugyanis a képviselő szabad mandátumából fakadó jog. Egy képviselőnek lehetősége van igennel szavazni, nemmel szavazni, valamint tartózkodni. A tartózkodó szavazatokat nem lehet egy lap alá venni azokkal a képviselőkkel, akik nem jelentek meg a szavazáson. Ez nem megy. Ez ellentmond az Európai Parlament Eljárási Szabályzatának is. Abban az áll, hogy a parlamenti határozat elfogadásához csak a mellette és az ellene leadott szavazatokat veszik figyelembe, kivéve azokat az eseteket, amelyek tekintetében a Szerződések különleges, minősített többséget írnak elő. A hetes cikkely szerinti eljárás pedig pont különleges, minősített többséget igényel, hiszen az EUMSZ előírja, hogy kétharmad szükséges az eljárás megindításához. A lényeg tehát, hogy mivel a tartózkodásokat is leadott szavazatnak kellett volna tekinteni, a határozat elfogadásához szükséges kétharmados felhatalmazást nem sikerült elérnie az Európai Parlamentnek.
Az interjúban azt is elmondta, meglehetősen biztos benne, hogy Magyarország meg fogja nyerni a pert.
Forrás: Mandiner; Vezető kép: Deutschlandfunk
