Pesti Srácok

A határon túli magyarok közül jelenleg a kárpátaljaiak vannak a legrosszabb helyzetben

A határon túli magyarok közül jelenleg a kárpátaljaiak vannak a legrosszabb helyzetben

Az ukrán oktatási törvényről és a kárpátaljai magyarok nyelvhasználatáról tárgyalt a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) szakpolitikai munkacsoportja kedden az Országházban - közölte a testület fideszes társelnöke az ülés után tartott sajtótájékoztatón.

Vitányi István azt mondta, az első előadás rávilágított arra, hogy fokozatosan kiszorították a magyar nyelv használatát az oktatásból Kárpátalján, nem veszik figyelembe a kisebbségek érdekét. Kiemelte, hogy a Velencei Bizottság is állást foglalt az oktatási törvényről: kérte az ukrán kormányt, hogy halassza el a hatálybalépést 2023-ig, valamint vonja ki a magániskolákat a szabályozás alól. A magyar kormány mindent megtesz azért, hogy az Ukrajnában élő magyar közösség szabadon gyakorolhassa a nyelvét, és sok pénzt juttat Kárpátaljára - hangsúlyozta Vitányi István. Példaként említette, hogy jövőre 1,5 milliárd forint helyett már 3 milliárdot ad a szociális csomagban.

Közölte, hogy nagy a hiány magyartanárokból Kárpátalján. Ezért a magyar kormány jövőre szinte megduplázza a nekik szánt évi juttatást: 270 ezer forintról 500 ezerre. Mivel az ottani nettó átlagjövedelem csupán havi 30-40 ezer forint, a kabinet tulajdonképpen megkétszerezi a pedagógusok fizetését - mutatott rá. A támogatás eddig is hozzájárult ahhoz, hogy az idén jelentősen csökkent a tanárhiány - vélekedett a fideszes országgyűlési képviselő. Hangsúlyozta: a magyar kormány tehát nemcsak szóban, hanem tettekben is kiáll a kárpátaljai magyarok mellett. A gazdaságfejlesztés mellett a kultúrában, a szociális szférában és az oktatásban is jelentős segítséget nyújt.

Vitányi István szerint a határon túli magyarok közül jelenleg a kárpátaljaiak vannak a legrosszabb helyzetben. Úgy fogalmazott, a magyar kormány Ukrajnát mindig támogatta abban, hogy "szuverén, igazi európai ország" legyen, így teljesen meglepte, hogy az ukránok tulajdonképpen "hátba szúrták" az ottani magyar közösséget az oktatási törvénnyel.

PestiSracok facebook image

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd), a másik társelnök jelezte, hogy alapvetően három irány körvonalazódott az ülésen. A magyar kormánynak továbbra is mindent meg kell tennie azért, hogy diplomatikusan rendezze a konfliktust az ukrán féllel. Ebben támogatják a kabinetet - tette hozzá. Nemzetközileg is minden lehetőséget ki kell használni nyomásgyakorlásra, hogy visszavonják az oktatási törvényt, a többi szomszédos országgal, például Romániával vagy Szlovákiával is összefogásra, együttműködésre van szükség - vélekedett. Harmadrészt, a magyar kormánynak minden segítséget meg kell adnia az ottani magyar közösségnek - sorolta Kocsis-Cake Olivio. Példaként említette iskolabuszok üzemeltetését, vasárnapi iskolák fenntartását.

Kérdésre felelve Vitányi István úgy fogalmazott, hogy az ukrán politikának a következetlensége az, ami következetes, és ez végigvonul az oktatáspolitikán is. Kocsis-Cake Olivio egy másik kérdésre válaszolva azt mondta, talán a lengyeleknek egy fokkal jobb a kapcsolatuk az ukránokkal, így rajtuk keresztül esetleg a magyarok is többet érhetnek el.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.