Pesti Srácok

A migránskártyák ügyében tett fel kérdéseket az ENSZ-nek és az Európai Bizottságnak Szijjártó Péter

A migránskártyák ügyében tett fel kérdéseket az ENSZ-nek és az Európai Bizottságnak Szijjártó Péter

Kérdésekkel fordult az Európai Bizottság és az ENSZ illetékeséhez Szijjártó Péter a számos migránsnak és menekültnek kiosztott, név nélküli bankkártyák ügyében – ezt a tárcavezető jelentette be hétfőn az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásának szünetében.

Sajtóértekezletén a külgazdasági és külügyminiszter elmondta, egyebek mellett arra vár választ Filippo Granditól, az ENSZ menekültügyi főbiztosától és Dimitrisz Avramopulosztól, az Európai Bizottság migrációügyi biztosától, hogy hány ilyen program indult, s ezekben hány bankkártyát osztottak ki illegális bevándorlóknak, mekkora összeget biztosítottak és milyen forrásból, illetve közvetlenül vagy különböző civil szervezeteken keresztül bonyolították-e le a programot. A miniszter úgy vélekedett, hogy a név nélküli bankkártyák osztása borzasztó veszélyes manőver, nehezíti a terrorizmus és az embercsempészet elleni harcot, de tökéletesen illeszkedik az ENSZ globális migrációs csomagja által képviselt megközelítésbe.

Szijjártó Péter elfogadhatatlannak nevezte a programot, szerinte több a soknál, hogy miközben Magyarország az utóbbi években csaknem egymilliárd eurót költött déli határának védelmére, a nyugat-balkáni útvonalra érkező migránsok egy részét ilyen kártyákkal látják el. A tárcavezetőt megkérdezték Angela Merkel azon múlt heti kijelentéséről, amely szerint 2015-ben a magyar kormány kérte Bécstől és Berlintől, hogy segítségképpen fogadjanak be menekülteket. Szijjártó ezt nem kívánta kommentálni, mondván, a német belpolitika turbulens időszakában van, a különböző helyezkedések és játszmák közepette pedig születnek mindenféle nyilatkozatok.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.