Pesti Srácok

Az első világháború magyar hőseinek avattak emlékművet Budapesten

Az első világháború magyar hőseinek avattak emlékművet Budapesten

Az első világháború magyar hőseinek emlékművét avatták fel a nagy háború befejezésének századik évfordulóján, vasárnap Budapesten, a Fiumei úti sírkertben. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az ünnepségen hangsúlyozta: Magyarország történelmében egyetlenegy háborúban sem hunyt el annyi katona, mint az első világháborúban.

Az államtitkár emlékeztetett: az akkori Magyarország területéről 3,8 millió embert soroztak be, hatszázhatvanegyezren haltak hősi halált, hétszáznegyvenháromezren sebesültek meg és csaknem ugyanennyien estek hadifogságba. A politikus kiemelte, hogy évszázados hiányt pótolnak az emlékhely megvalósításával, mert az első világháború katonahőseinek nem volt emlékműve a fővárosban, ugyanis a kommunista időkben minden hasonlót megsemmisítettek Budapesten. A nemzet hősként tekint mindazokra, akik a szülőföldjükért harcoltak és a legnagyobb áldozatot hozva életüket áldozták a hazáért – hangsúlyozta Rétvári. Az emlékhely hiánya annál is inkább fájdalmas volt, mert az első világháború hadi eseményei teljes egészében a trianoni határokon túl történtek, így a hozzátartozók azokat a helyeket sem kereshették fel, ahol a szeretteik elestek. Az emlékmű avatása egyúttal az alaptörvényben megfogalmazott céloknak is megfelel, vagyis a náci, majd a kommunista megszállás alatt megszakadt magyar történelmi folytonosság helyreállításának – emlékeztetett az államtitkár, aki úgy vélekedett: az első világháborúban birodalomépítő erők csaptak össze, és egy szabad magyar nemzet soha nem állt volna csatasorba. Ez azt is jelenti – folytatta –, hogy ha a békét keressük, a szabad nemzetek mellett kell kiállnunk, mert a tragédiához vezető útra mindig a birodalomépítő erők sodorják a világot. Ezért nekünk száz évvel később is az a feladatunk, hogy őrizzük a nemzetek szabadságát, mert a szabad nemzetek a béke zálogai – mondta Rétvári Bence.

Szabó István, a honvédelmi tárca államtitkára az eseményen arról beszélt, hogy a hősökre olyan katonákként kell emlékeznünk, akik szülőföldjük védelmében, hazájukért áldozták életüket, annál is inkább, mert talán Magyarország volt az egyetlen a harminc hadviselő állam közül, amely nem emlékezett meg méltóan a hőseiről, és a kommunista évtizedekben még a rájuk vonatkozó dokumentumokat is eltüntették. A mai naptól viszont az emlékmű méltó helyen és módon hirdeti a dicsőségüket – jelentette ki az államtitkár. Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója felidézte, hogy az első ideiglenes hősi emlékművet már 1914 novemberében, a háború ötödik hónapjában felavatták a sírkertben, majd még a háború alatt a rákoskeresztúri új köztemetőben egy állandónak szánt gúlát is állítottak, ám az emlékhelyeket később lerombolták. Most végre méltó kegyeleti helyen emlékezhetnek a hősi halált halt katonákra a felmenőik – mondta a főigazgató. Az emlékmű – amelyet Zsigmond Attila tervezett – egy gúlát, illetve piramist formáz. A belsejében százhetvenhét alakulat neve és százötvennégy csatahelyszín megnevezése olvasható, valamint az áldozatok emlékezetére egy örökmécses is helyet kapott benne. Az ünnepség végén a résztvevők megkoszorúzták az emlékművet.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/ Mónus Márton

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.