Az első világháború magyar hőseinek avattak emlékművet Budapesten
Az első világháború magyar hőseinek emlékművét avatták fel a nagy háború befejezésének századik évfordulóján, vasárnap Budapesten, a Fiumei úti sírkertben. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az ünnepségen hangsúlyozta: Magyarország történelmében egyetlenegy háborúban sem hunyt el annyi katona, mint az első világháborúban.
Az államtitkár emlékeztetett: az akkori Magyarország területéről 3,8 millió embert soroztak be, hatszázhatvanegyezren haltak hősi halált, hétszáznegyvenháromezren sebesültek meg és csaknem ugyanennyien estek hadifogságba. A politikus kiemelte, hogy évszázados hiányt pótolnak az emlékhely megvalósításával, mert az első világháború katonahőseinek nem volt emlékműve a fővárosban, ugyanis a kommunista időkben minden hasonlót megsemmisítettek Budapesten. A nemzet hősként tekint mindazokra, akik a szülőföldjükért harcoltak és a legnagyobb áldozatot hozva életüket áldozták a hazáért – hangsúlyozta Rétvári. Az emlékhely hiánya annál is inkább fájdalmas volt, mert az első világháború hadi eseményei teljes egészében a trianoni határokon túl történtek, így a hozzátartozók azokat a helyeket sem kereshették fel, ahol a szeretteik elestek. Az emlékmű avatása egyúttal az alaptörvényben megfogalmazott céloknak is megfelel, vagyis a náci, majd a kommunista megszállás alatt megszakadt magyar történelmi folytonosság helyreállításának – emlékeztetett az államtitkár, aki úgy vélekedett: az első világháborúban birodalomépítő erők csaptak össze, és egy szabad magyar nemzet soha nem állt volna csatasorba. Ez azt is jelenti – folytatta –, hogy ha a békét keressük, a szabad nemzetek mellett kell kiállnunk, mert a tragédiához vezető útra mindig a birodalomépítő erők sodorják a világot. Ezért nekünk száz évvel később is az a feladatunk, hogy őrizzük a nemzetek szabadságát, mert a szabad nemzetek a béke zálogai – mondta Rétvári Bence.
Szabó István, a honvédelmi tárca államtitkára az eseményen arról beszélt, hogy a hősökre olyan katonákként kell emlékeznünk, akik szülőföldjük védelmében, hazájukért áldozták életüket, annál is inkább, mert talán Magyarország volt az egyetlen a harminc hadviselő állam közül, amely nem emlékezett meg méltóan a hőseiről, és a kommunista évtizedekben még a rájuk vonatkozó dokumentumokat is eltüntették. A mai naptól viszont az emlékmű méltó helyen és módon hirdeti a dicsőségüket – jelentette ki az államtitkár. Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója felidézte, hogy az első ideiglenes hősi emlékművet már 1914 novemberében, a háború ötödik hónapjában felavatták a sírkertben, majd még a háború alatt a rákoskeresztúri új köztemetőben egy állandónak szánt gúlát is állítottak, ám az emlékhelyeket később lerombolták. Most végre méltó kegyeleti helyen emlékezhetnek a hősi halált halt katonákra a felmenőik – mondta a főigazgató. Az emlékmű – amelyet Zsigmond Attila tervezett – egy gúlát, illetve piramist formáz. A belsejében százhetvenhét alakulat neve és százötvennégy csatahelyszín megnevezése olvasható, valamint az áldozatok emlékezetére egy örökmécses is helyet kapott benne. Az ünnepség végén a résztvevők megkoszorúzták az emlékművet.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/ Mónus Márton
