i. világháború

Magyar huszárok húsvétja az első világháború frontvonalában

Magyar ugar április 20.

Az 1914 és 1918 közötti időszakról elsősorban a Nagy Háború rémképe jelenik meg előttünk. Egy olyan háborúé, amelyhez – hazájuk hívó szavára – Európa minden országának fiai büszkén és boldogan csatlakoztak, a polgárok – anyák, feleségek és idősebbek – pedig virágokkal kísérték útjukra fiaikat és férjeiket. Majd a dicsőséges bevonulás és boldogság addig soha nem látott pusztításba és tragédiába csapott át, amely óriási emberáldozatokat követelt. De a háború vészterhes időszakában – amikor a harcban álló nemzetek fiai a győzelem reményében egymás ellen harcoltak – még akkor is megjelent előttük, ahogy huszárjaink előtt is, egy kis reménysugár, amelyet nem tábornokok és politikusok hoztak el hőseinknek, hanem az egyik legnagyobb keresztény ünnep, a húsvét szent ünnepe, Krisztus feltámadásának napja. Így, erre a kis időre a béke reményébe vetett hit a keleti frontot is átjárta, ahol huszárjaink és a cári hadsereg katonái harcoltak egymással.

Magyar írók, költők, művészek a háborúk ellen

Stefka István Vezércikk 2024 május 29.

Magyarországot eddig kétszer rángatták bele a háborúba – Tisza István a magyar nemzetért (I. rész)

Stefka István Vezércikk 2024 április 29.

Érdemes szemezgetni gróf Tisza István miniszterelnök parlamenti beszédeiből (Tisza István Baráti Társaság, 2011), mert kibontakozik belőle az a dráma, ami az első világháborúba való belesodródásunkat okozta és a Szent István-i Magyarország feldarabolását. Az elején szögezzük le, hogy Tisza nem akarta a háborút– sőt eleinte Ferenc József sem–, utolsó pillanatig a békés megoldások híve volt, de a nagyhatalmak törekvései, a cári Oroszország agresszív területszerzési politikája, a szláv népek fellázítása az Osztrák-Magyar Monarchia ellen, végülis elkerülhetetlenné tették a világégést.

Raffay Ernő: Seton-Watson magyar kisebbségpolitikát pellengérre állító könyve beterítette Európát

PPestiSrácok.hu Forró drót 2024 április 7.

A hazánk felszabdalását előkészítő R. W. Seton-Watson újságíró, alias Scotus Viator a britek által meggyilkolt feketékről nem írt, csak az Európa liberális mintaállamában élő tótok elleni „jogtalanságok” izgatták. Raffay Ernő történésszel a brit titkosszolgálat ügynökeiről, a Magyarország elleni propagandaháborúról, a magyar elit és a magyar titkosszolgálatok vakságáról, valamint a Mr. Trianon – Scotus Viator, a magyarok legnagyobb ellensége című legújabb könyvéről szól az Ultrahang Plusz legújabb videója.

Húsvét a fronton – Nem tojást festenek a katonák a történelem viharában

GÁGulyás Áron Világugar 2023 április 7.

A hadviselés általában nem alkalmazkodik a vallás és az erkölcs törvényeihez. Háborúk idején a szemben álló felek nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy egy-egy ünnepnap idejére beszüntessék a harcokat. Az idő és az emberélet drága. Aiszkhülosz görög költő szerint a háború első áldozata az igazság. A sokadik áldozata talán a harcoló katonák embersége, amelyet oly nehéz a lövészárkokban megtartani. Mégis, a történelem során előfordult már nemegyszer, hogy a humánus viselkedés és a hagyományok tisztelete felülírta a katonai szabálykönyveket is. Húsvéti történetek a háttérországokból, valamint a fronton harcoló katonáktól.

Mindig van egy gikszer a nagyhatalmak tervében, ez most éppen Magyarország (Polbeat-videó!)

Dezse Balázs Magyar ugar 2022 augusztus 29.

Egy különös időszakba csöppentünk, amikor rengeteg kérdést kell feltennünk magunknak, egymásnak, ezek pedig a következők: a Balkán, Kelet-Közép-Európa mint tűzfészek milyen szerepet kap a közeljövőben? Milyen szerepe volt a liberalizmusnak, a globalizmusnak, a háttérhatalomnak a világháborúk kitörésében? Ebben mi volt a magyarság jelentősége? Vajon a történelmi Magyarország számára tévút lehetett-e a szabadelvűséget túllépő neoliberalizmus a reformkortól, de főleg a kiegyezés után? Megírták a ,,megsemmisítésünket”? Milyen szerepük volt, van hazánk árulóinak a véres kommüntől napjainkig? Az R56 Sörözőben ezekre a fontos kérdésekre kereste a választ Stefka István és Dezse Balázs Domonkos Lászlóval és Szidiropulosz Archimédesszel, akikkel egyetértettünk abban, hogy a lényeg továbbra is a káosz, úgy, ahogy az már az I. világháború idején is volt, amit hasonló okok miatt robbantottak ki. Természetesen a nagyhatalmak sem tévedhetetlenek, szinte mindig kerül egy gikszer, egy hajszál a gépezetbe, ami megakadályozza a törekvéseik hosszú távú sikerét.

A jövőbe csak utólag szokás előre látni – A nemrégiben megjelent Napról napra Trianon című kötetről

SMSusánszky Mátyás Magyar ugar 2021 június 4.

Napról napra Trianon címmel jelent meg nemrégiben egy hiánypótló kötet, amely 1918-tól 1924-ig kronologikus sorrendben mutatja be a Trianonhoz vezető események sorát. A kötet szerzői, Gyulai György és Demkó Attila egyúttal egyfajta tragikus történelmi naplót alkottak, amelyben minden tárgyilagos megállapítás, tényközlés és idézet mögött ott húzódik egy tragédia sejtelme, a kötet ezért letehetetlen, de nehezen is olvasható. A kötet bemutatóján a szerzők olyan kevéssé tárgyalt kérdésekre is kitértek, mint a cseh imperializmus, vagy a Trianont meghatározó geostratégiai szükségszerűség.

A német Axel Springer sztálinista propagandát használva vádolja a varsói csata hőseit

PPestiSrácok.hu Forró drót 2020 augusztus 20.

Az Európát a bolsevizmustól megmentő varsói csata 100. évfordulója alkalmából a német Axel Springer lapkiadó mogul tulajdonában lévő, ellenzéki Onet.pl nevű hírportál azzal vádolta meg a lengyel fővárost védő hősöket, hogy kegyetlenkedtek az egyébként rájuk támadó szovjet Vörös Hadsereg katonáival. Mateusz Morawiecki miniszterelnök az óriási botrányt kiváltó téma kapcsán levelet írt az Axel Springer vezérigazgatójának, Mark Dekannak, felszólítva őt, hogy fejezze be a német lapkiadó a lengyel történelem bolsevik stílusú meghamisítását – írja az Origo.

Németh Szilárd: A világ sorsát döntően meghatározó összecsapás volt a "visztulai csoda"

PPestiSrácok.hu Forró drót 2020 augusztus 15.

A mértékadó hadtörténeti szakirodalom szerint az 1920-as "visztulai csoda" a világ sorsát döntően meghatározó tíz összecsapás közé tartozik – hangsúlyozta a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára szombaton, Budapesten, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Díszudvarán.

XXI. Század Intézet: a NER zárta le Magyarország posztkommunista múltját

SSSzalai Szilárd Magyar ugar 2020 június 22.

A 2010 óta tartó Nemzeti Együttműködés Rendszere szervesen illeszkedik a rendszerváltoztatással megkezdődött modern, demokratikus Magyarország történetébe. Egyfelől azért, mert húsz éves késlekedés után befejezi a rendszerváltoztatás folyamatát, amikor véghez viszi annak a nemzeti szuverenitás kibontakoztatásával kapcsolatos misszióját. Másfelől pedig - és ezzel szoros összefüggésben - azért, mert megszakítja az 1989/90-es fundamentális változások ellenére tovább élő kommunista örökséget, amely ettől kezdve még húsz éven keresztül posztkommunista változatban folytatódott - olvasható a XXI. Század Intézet legfrissebb elemzésében. A politikai kutatóintézet szerint a NER már előre jelezte azokat a világpolitikai változásokat, amelyek a múlt évtizedben végbe mentek, amelyek a neoliberális világrend fokozatos széthullását ígérik. Egyúttal pedig a Nemzeti Együttműködés Rendszerének létrehozása a posztkommunizmusra rá következő konzervatív korszak kezdőpontját is jelentheti, de minden bizonnyal már elárul valamit a világnak a poszt-bipoláris rendszert követő rendjéből is.