A német Axel Springer sztálinista propagandát használva vádolja a varsói csata hőseit

Az ellenzéki lap mostani cikke kísértetiesen emlékeztet a '20-as évek sztálinista propagandájára, amikor a Pravdában ehhez hasonló, történelmileg nem bizonyított vádakkal támadták az akkori Lengyelországot. Arról ír a Remix News nevű, angol nyelven a V4-országok híreit közvetítő hírportál, hogy óriási felháborodást okozott Lengyelországban a német tulajdonban lévő egyik ellenzéki lap legújabb lengyelellenes kirohanása – számol be róla az Origo összefoglalója.

A 75 százalékban német Axel Springer lapkiadó mogul által birtokolt, harmadik legolvasottabb lengyel hírportál, az ellenzéki Onet.pl a varsói csata 100. évfordulójára időzítve, augusztus 15-én megjelentetett hat darab, a történelmi tényeket mellőző propagandacikket. Az egyikben az szerepel, hogy a hazája fővárosát a szovjet betöréstől védő lengyel katonák leírhatatlan kegyetlenségeket követtek el a Vörös Hadsereg katonáival szemben. Az Onet ennek kapcsán a Vörös Hadsereg egyik orvosának a feleségéhez írt levelére hivatkozik. Egy másik cikkben arról értekeztek, hogy a lengyelek rosszul bántak az elfogott vöröskatonákkal. Egy következő cikk árulással vádolja meg a honvédő lengyel katonákat – írják.

Mint írják, érdemes megjegyezni, hogy a '20-as évek sztálinista propagandáját közvetítő Pravda – amely a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának volt a hivatalos lapja – ezekhez kísértetiesen hasonló vádakkal támadta az akkori Lengyelországot.

AZ AXEL SPRINGER BEAVATKOZOTT A VÁLASZTÁSOKBA IS

A német Axel Springer legújabb lengyelellenes támadása óriási botrányt váltott ki konzervatív körökben. Ahogy arról az Origo már több alkalommal is beszámolt, az Axel Springer durván beavatkozott a lengyel államelnök-választásba: álhíreket sem mellőzve igyekezett lejáratni a konzervatív Andrzej Dudát, miközben aktívan segítette Rafał Trzaskowski liberális jelölt, varsói főpolgármester kampányát. A német lapkiadó Trzaskowski látványos bukása után sem állt le a konzervatív Lengyelország támadásával; a szintén külföldről finanszírozott LMBTQ-propaganda támogatása után most a korabeli szovjet propagandát igyekszik átvenni. Rafał Ziemkiewicz vezető lengyel konzervatív újságíró úgy jellemezte a történteket, hogy a német és a szovjet-bolsevik propaganda mindig kéz a kézben jár hazájában – írja a lap összefoglalójában.

Andrzej Duda lengyel államfő, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje és felesége, Agata Kornhauser-Duda leadja szavazatát a lengyel elnökválasztás második fordulójában, Krakkóban, 2020. július 12-én. Andrzej Duda a szavazatok 43,5 százalékával megnyerte a lengyel elnökválasztás június 28-án tartott első fordulóját, a második fordulóban ellenfele, Rafał Trzaskowski varsói főpolgármester, a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform vezette koalíció jelöltje. Fotó: MTI/AP/Czarek Sokolowski

A jobboldali Sieci hírportál főszerkesztője, Jacek Karnowski szerint a német kiadó "gyűlöli Lengyelországot" és ellenségnek tartja a lengyel nemzetet. A Remix emlékeztet rá, hogy 11 évvel ezelőtt a szintén az Axel Springer tulajdonában lévő, legolvasottabb lengyel hírportál, a Newsweek Polska kizárólag szovjet szempontból mutatta be az 1919-1921 között zajló lengyel-bolsevik háborút, a hazájukat védő lengyel katonákat pedig barbároknak titulálta, akik kegyetlenül bántak a Vörös Hadsereggel.

LEVÉL A VEZÉRIGAZGATÓNAK

A mostani történelemhamisítás kapcsán Mateusz Morawiecki konzervatív miniszterelnök levelet írt az Axel Springer vezérigazgatójának, Mark Dekannak. Morawiecki felszólította Dekant, hogy az általa vezetett kiadó fejezze be a történelemhamisítást, és a történelmi tényeket kihagyva ne dicsőítse a Lengyelországot megszálló szovjeteket, főleg ne a varsói csata 100. évfordulóján, amikor a lengyelek arra emlékeznek, hogy a hadseregük megvédte Európát a kommunizmustól – írja a lap, majd hozzáteszik, hogy a lengyel kormányfő "szégyenteljesnek és rágalmazónak" minősítette az Axel Springer történelemhamisító kampányát. Tavaly egyébként Mark Dekan egyik interjújában a magyar sajtószabadságért "aggódott", de sietve hozzátette, hogy a német kiadó nem tervez kivonulni Magyarországról.

Az MTI háttéranyagából kiderül, hogy a visztulai csodának is nevezett, 1920. augusztus 12-25. között vívott varsói és környékbeli ütközetsorozat döntő fordulatot hozott az 1919-21-es, úgynevezett lengyel-bolsevik háborúban. Ennek tétje az volt, hogy sikerül-e Lengyelországnak megőriznie az első világháború végén visszaszerzett függetlenségét, kialakítania keleti határait, valamint sikerül-e megvédeni Európát Szovjet-Oroszország (a Szovjetunió elődállama) Vlagyimir Iljics Lenin által felvázolt tervétől, hogy Németországban újjáélessze a kommunista forradalom lángját, és egész Európát bolsevizálja.

Andrzej Duda lengyel elnök beszédet mond Varsóban a lengyel hadsereg ünnepe és a varsói csata 95. évfordulója alkalmából 2015. augusztus 15-én. Fotó: MTI/EPA/Tomasz Gzell

Józef Pilsudski marsall, az 1918 novemberében 123 éves felosztás után független államiságát újból visszanyert Lengyelország államfője a keleti szomszédokkal, litvánokkal, ukránokkal szándékozott konföderációt alakítani, a régi Lengyel–Litván Unió mintájára (amit a XVIII. század végén vertek szét a poroszok és az oroszok), de ezúttal a másik főszereplő Ukrajna lett volna, nyilván alárendelt pozícióban. Pilsudski tudta, hogy ehhez ütőképes haderőre lesz szüksége, amelyet elsősorban a világháború alatt az osztrák-magyar, orosz és német birodalmak hadseregeiben harcoló lengyel alakulatokból hozott létre. Miután kimerült a toborzás összes más lehetősége, Önkéntes Hadsereget is létrehoztak, amelybe több, mint 100 ezer civil – köztük sok középiskolás diák – jelentkezett. Közben Szovjet-Oroszország – Németország kapitulációja után – felmondta az 1918 tavaszán kötött breszti békét, és 1919 januárjában életbe léptette a Visztula-hadműveletről szóló hadparancsot. Ebben meghirdette a "burzsoá" lengyel állam munkásainak, parasztjainak "felszabadítását" és egy németországi vörös forradalom kirobbantását, ami egy összeurópai forradalom rémképét vetítette előre.

1920 áprilisában Pilsudski – a keleti területeken élő népek önrendelkezési jogára hivatkozva, a föderációs terv ukrajnai részének megvalósítását célozva – megindította a kijevi hadjáratot, és májusban bevette a későbbi ukrán fővárost. Nyáron viszont megfordult a hadiszerencse, hatalmas szovjet ellentámadás kezdődött, és a Vörös Hadsereg csakhamar elérte a lengyellakta területeket. Lengyelországra északi és délnyugati irányból támadtak bolsevik hadseregcsoportok. A szovjet főparancsnok, Mihail Tuhacsevszkij tábornok augusztus 12-ére tervezte Varsó elfoglalását. A lengyelek hősiesen védekeztek, így a Vörös Hadsereg csak augusztus 14-én érte el Varsót. A főváros védői 14-15-én vívták meg döntő ütközetüket a Varsó északi peremén fekvő Ossów faluban. A bolsevik haderő ott áttört az alacsony létszámú hivatásos lengyel gyalogos egységek első védvonalán, így a lengyelek az Önkéntes Hadsereg alakulatainak bevetésére kényszerültek.

A kétnapos küzdelem során a szovjetek többször kiszorították a nagyrészt diákok, cserkészek alkotta egységeket, az önkéntesek nagy áldozatok árán mégis megtartották a falut a hivatásos gyalogos alakulatok és a tüzérség megérkezéséig, amelyek egy váratlan művelettel visszavonulásra kényszerítették a szovjeteket. Az ossówi ütközetet a történészek az egész varsói csatasorozat sűrített képének, a helyi lakosság elszántsága és önfeláldozása példájának tartják. Jelképe Ignacy Jan Skorupka tábori lelkész lett, aki egy sérült ápolása közben esett el. A varsói csatában kulcsfontosságúnak bizonyult, hogy a lengyel hírszerzésnek augusztus 13-án sikerült megfejtenie a Vörös Hadsereg rádiós kódját, így a lengyelek értesültek a szovjet hadműveleti utasításokról. Pilsudski villámgyorsan átcsoportosította a lengyel erőket, és Varsó alatt ellentámadásba lendült. Augusztus 16-án a boselvikok pánikszerű visszavonulásba kezdtek. A győztes varsói csata nyomán Lengyelország Szovjet-Oroszországgal 1921-ben megkötötte a rigai békét, amelynek eredményeként területe 388 900 négyzetkilométer lett, jóval nagyobb, mint korábban remélték. Lakossága 26,8 millió volt, ennek kétharmada volt lengyel. Több lengyel és európai történész a varsói csatát a nyugati és a keleti civilizáció összeütközésének minősítette, a török veszélytől megmentő 1683-as bécsi ostromhoz, illetve a 732-es, Európát a móroktól megvédő poitiers-i ütközethez hasonlította.

A MAGYAROK SEGÍTETTÉK A LENGYELEKET

A lengyel-bolsevik háborúban a nyugati szövetségesek csekély közvetítő és támogató szerepet játszottak. A bolsevik propaganda és az európai baloldali pártok nyomására 1920. július 10. és augusztus 25. között Lengyelország csak a magyarországi és a magyar közvetítéssel továbbszállított francia lőszerre számíthatott. Ausztria, Olaszország, Németország, Csehszlovákia és a német lakosságú Danzig szabad város nem engedte át a hadianyag-szállítmányokat, a Szocialista Internacionálé pedig teljes szállítási bojkottot hirdetett Lengyelország ellen. A még júliusban elindított magyar lőszerszállítmány augusztus 12-én, Románián keresztül érkezett meg. A csepeli Weiss Manfréd Művek lőszerszállítmányai a lengyel-bolsevik háború végéig folytatódtak. A Magyar Királyság segítségét a Varsóban 2011 márciusában felavatott emléktábla örökíti meg. Az ütközetsorozat emlékére augusztus 15-ét 1992-ben lengyel állami ünnepnek nyilvánították, a lengyel hadsereg napjaként ünneplik. Az idei kerek évforduló alkalmából országszerte számos rendezvényt tartanak. A kulturális tárca ismeretterjesztő, magyar változatban is elérhető honlapot hozott létre.

A 100 éves évforduló alkalmából, 2020. augusztus 15-én Mariusz Blaszczak lengyel védelmi és Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Varsóban aláírta a megerősített védelmi együttműködésről szóló szerződést.

Forrás: Origo; Kiemelt kép: MTI/EPA/PAP/Radek Pietruszka