Pesti Srácok

Húsvét a fronton – Nem tojást festenek a katonák a történelem viharában

Húsvét a fronton – Nem tojást festenek a katonák a történelem viharában

A hadviselés általában nem alkalmazkodik a vallás és az erkölcs törvényeihez. Háborúk idején a szemben álló felek nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy egy-egy ünnepnap idejére beszüntessék a harcokat. Az idő és az emberélet drága. Aiszkhülosz görög költő szerint a háború első áldozata az igazság. A sokadik áldozata talán a harcoló katonák embersége, amelyet oly nehéz a lövészárkokban megtartani. Mégis, a történelem során előfordult már nemegyszer, hogy a humánus viselkedés és a hagyományok tisztelete felülírta a katonai szabálykönyveket is. Húsvéti történetek a háttérországokból, valamint a fronton harcoló katonáktól.

Boldog húsvétot, Iván

Az első világháborúban a húsvét azon ritka alkalmak egyike volt, amikor némi fegyvernyugvásra lehetett számítani. Az ünnep továbbá azért is fontos lehetett a katonáknak, mert a húsvéti szentmise során lelki megkönnyebbülést nyerhettek, kiszabadulhattak a háborús borzalmak világából. A források alapján is úgy tűnik, hogy a húsvét valóban fontos ünnep volt a harcolók életében. 1914 és 1917 közt az osztrák-magyar–orosz fronton az ünnep jegyében a legtöbb frontszakaszon béke honolt.

PestiSracok facebook image

– írta Péter Gyula honvéd.

Barátkozó osztrák–magyar és orosz katonák. Fotó: nagyhaboru.blog.hu

Néhány alkalommal pedig az is előfordult, hogy együtt ünnepeltek az egymás ellen harcoló katonák. 1916 húsvétján például a felek kölcsönösen megvendégelték egymást, előkerült a szalonna, a kolbász és a rum, sőt, az egyébként egymást öldöklők ezúttal közösen fényképezkedtek, táncoltak, daloltak. A húsvéti barátkozás során néha azért a felek megpróbálták kikémlelni azt is, hogy az ellenség védvonala hol és miként lenne a leginkább sebezhető. Solth Miklós így számol be erről:

Volt azonban arra is példa, hogy mindez nem a legjobban sült el. A kassai 5. honvéd huszárezredről írt műben a következő történetet olvasható:

Tiltott tojásfestés

A húsvéti tojások Magyarországon szokásos festéséről is le kellett mondaniuk, ezt az egész ország területén tiltották 1915-től kezdődően – írja Kiss-Kozslik Eszter történész. Ezzel igyekeztek az ünnephez kapcsolódó bőséges étkezések és a tojásfelhasználás mértékét visszaszorítani, hiszen a fogyatkozó élelemellátás egyre nagyobb gondot jelentett a hátországban. Megszegését két hónap elzárással, vagy 600 korona pénzbírsággal büntették. A rendelet a háború végéig minden húsvétkor hatályban maradt.

Fotó: Skanzenblog

A díszített húsvéti tojásokat helyettesítendő tyúktojások helyett megjelentek a papírmasé piros tojások vagy selyemtojások a boltok kínálatában, egy-egy cikk pedig tyúktojás helyett a liba-, kacsa- vagy fürjtojások festését javasolta, hiszen azok nem voltak benne a törvény szövegében. A Komáromi Hírlapban Rendelet a pirostojásokról címmel beszámoltak egy asszony történetéről, aki megszegte a tojásfestés tilalmát, és meg is büntették.

"Happy Easter, Adolph"

A második világháború idején sem maradtak el humoros húsvéti köszöntők. Csupán a nehéztüzérség hathatós támogatásával adták elő a katonák rövid "locsolóverseiket". A 333. amerikai tüzérzászlóalj 1944 végén, az ardenneki csata korai szakaszában óriási veszteségeket szenvedett, és december 17-én ellentámadást indítottak ellenük az utolsó német egységek. A túlélők a csata hátralévő részében a 969. tüzérzászlóaljba kerültek, ahol Bastogne ostroma során létfontosságú támogatást nyújtottak a 101. légideszant hadosztály számára.

William E. Thomas őrmester és Joseph Jackson közlegény a németeknek szánt tüzérségi lövedékekkel. Fotó: stephenambrosetours.com

William E. Thomas őrmester és Joseph Jackson közlegény a 333. amerikai tüzérségi zászlóaljból, a fénykép készítésének idején a 969. tüzérségi zászlóaljhoz tartoztak. Az ilyen és ehhez hasonló üzenetek tüzérségi lövedékekre firkálása a II. világháborúban az egyik módja volt annak, hogy a tüzérségi katonák humorosan kifejezzék az ellenséggel szembeni ellenszenvüket. A képen "Húsvéti tojások Hitlernek" és "Boldog Húsvétot, Adolf" feliratok szerepelnek a tüzérségi lőszereken.

Háború sújtotta Húsvét Ukrajnában

Szomorú húsvétra készül a lakosság Ukrajnában, mivel egyelőre semmi jele a tűzszünetnek. Az ukrajnai keresztény lakosok arra készültek, hogy vasárnap megünnepeljék a Krisztus feltámadását, azonban emlékeztették őket rá, hogy a háború sosem szünetel. Az Ukrajna délkeleti régiójában, Zaporizzsjában élő embereket arra kérték, hogy húsvétvasárnap kerüljék a tömeggyűléseket. Jurij Malasko, a zaporizzsjai régió vezetője nyilatkozatában kijelentette:

Felszólította a térség lakóit, ahol Európa legnagyobb, orosz erők által megszállt atomerőműve található, hogy készüljenek fel a további támadásokra. A regionális vezető arra kérte az embereket, hogy figyeljenek a légvédelmi szirénákra és maradjanak óvatosak a húsvéti ünnepek alatt.

A pápa tűzszünetet javasol

Kéthetes tűzszünetet kihirdetését javasolta Ferenc pápa az ukrajnai háborúban szemben álló felek között a katolikus és ortodox húsvét és nagyhét ünneplésének idejére – közölte Leonyid Szevasztyjanov, az orosz ortodox Óhitűek Világszövetségének elnöke pénteken a TASZSZ és a RIA Novosztyi hírügynökséggel a katolikus egyházfővel folytatott személyes beszélgetésre hivatkozva.

– mondta Szevasztyjanov.

A katolikus egyház idén vasárnap, április 9-én, míg az ortodox keresztények egy héttel később, április 16-án ünneplik a húsvétot.

Forrás: vaticannews.va, stephenambrosetours.com, vasarnap.hu, blog.skanzen.hu; Vezető kép: stephenambrosetours.com

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)