frontvonal
Az ukránok már hazánk területén akarják folytatni a harcokat az oroszok ellen
Az uniós normákat már régen elsajátító ukrán demokraták újabb nagy ötletet találtak ki.
Saját NKVD-s tisztogatóikkal keveredtek tűzharcba ukrán egységek a fronton?
Talán sokan emlékeznek történelmi tanulmányaikból, vagy egy-egy második világháborús filmből a sztálingrádi csata azon jeleneteire, amikor a szovjet rohamosztagosok mögött tisztogató és elrettentő egységek álltak, és akik esetleg vissza merészeltek fordulni az öngyilkos rohamokból, azokkal ezek az NKVD-s egységek végeztek. Igen, a saját katonáikat lőtték halomra. Nos, úgy tűnik, hogy az orosz-ukrán háborúban kis túlzással hasonló egységek tevékenykednek, akik most tűzharcba keveredtek saját ukrán dandárjaikkal. A hírt Magyar B. Tamás blogja részletezte.
Magyar huszárok húsvétja az első világháború frontvonalában
Az 1914 és 1918 közötti időszakról elsősorban a Nagy Háború rémképe jelenik meg előttünk. Egy olyan háborúé, amelyhez – hazájuk hívó szavára – Európa minden országának fiai büszkén és boldogan csatlakoztak, a polgárok – anyák, feleségek és idősebbek – pedig virágokkal kísérték útjukra fiaikat és férjeiket. Majd a dicsőséges bevonulás és boldogság addig soha nem látott pusztításba és tragédiába csapott át, amely óriási emberáldozatokat követelt. De a háború vészterhes időszakában – amikor a harcban álló nemzetek fiai a győzelem reményében egymás ellen harcoltak – még akkor is megjelent előttük, ahogy huszárjaink előtt is, egy kis reménysugár, amelyet nem tábornokok és politikusok hoztak el hőseinknek, hanem az egyik legnagyobb keresztény ünnep, a húsvét szent ünnepe, Krisztus feltámadásának napja. Így, erre a kis időre a béke reményébe vetett hit a keleti frontot is átjárta, ahol huszárjaink és a cári hadsereg katonái harcoltak egymással.
A háború elől menekülő katonaköteles ukránokat visszaküldheti a hazájukba Brüsszel, az ellenőrizetlenül özönlő migránsok meg maradhatnak Európában?
Időről időre felröppen a hír, hogy ukránok arról tárgyalnak Brüsszellel, hogy a háború elől menekülő, katonaköteles férfiakat küldjék vissza Nyugat-Európából Ukrajnába. Bár erről még nem született döntés, a rendkívül érzékeny, elfogadó és megértő liberális elit már megingott. Saját elveiket adják fel és köpik ismét szembe magukat, amikor egyáltalán elgondolkodnak ezen, miközben minden afgán, szír, fekete-afrikai érkezőt tárt karokkal fogadnak, pedig általában azt sem tudják, hogy honnan jönnek, van-e valóban háború ott, ahonnan elindultak, vagy csak a jobb élet reményében kívánnak hazát foglalni. Kettős mérce? Hát persze! Ki a hibás? Azok, akik következetesek és a saját nemzetük érdekeit tartják szem előtt, nekik manapság nincs kegyelem.
Nehéz időszakra számít Ukrajna a fronton
"Nehéz időszakra" számít Ukrajna a fronton május közepe és június eleje táján, ebben az időben várhatóan rosszabbodni fog a helyzet – figyelmeztetett Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője a BBC ukrán nyelvű szolgálatának adott interjúban hétfőn.
Lehet, hogy az ukránok néhány keserves év után mégis kiegyeznének a magyarokkal? – Kocsmai igazságok
Bár tónusában még mindig faragatlan és többször támadó az ukrán retorika, az ukrán elit mégis nagyon akar tárgyalni a magyarokkal, szinte könyörögnek az Orbán–Zelenszkij-találkozóért. A tegnapi napon Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter járt a kárpátaljai Ungváron, ahol ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával tárgyalt. Szabó Gergő és Ambrózy Áron többek között az ukránok hozzáállását vitatta meg, hiszen hiába a közeledés, élhetünk a gyanúperrel, hogy az ukránok most csak rá vannak kényszerítve erre a viselkedésre; a megoldás az lenne, ha végleg leszoknának a gyűlölet elhintéséről. Emellett szóba került az ukránok siralmas állapota a frontvonalakon, a háború lehetséges jövőképe, végül slusszpoénként a románok felvetése, miszerint Kárpátalját hozzájuk kellene csatolni. Nézzétek most is a Kocsmai igazságokat!
Stier Gábor: A Nyugat önmagát és Ukrajnát is becsapta, akiket finoman szólva kivéreztetnek – Mi kérdezünk
Stier Gábor, a moszkvater.com főszerkesztője volt a Mi kérdezünk vendége, akivel az orosz-ukrán háború aktuális állásáról, a harcoló felek mögött álló hatalmi tömbök érdekeiről és a konfliktus lehetséges kimeneteléről beszélgettünk. Stier elmondta, hogy jelenleg az orosz hadsereg felőrlő taktikája érvényesül a frontvonalon, az ukránok elsősorban védekeznek, az oroszoknak jóval nagyobb tartalékai vannak. Az orosz-ukrán konfliktusban több fordulópont volt, a tavaly nyári ukrán ellenoffenzíva egy időre láthatóan bezárta a kaput az ukrán kezdeményezés elől, Stier Gábor emellett beszélt az egyre inkább kimerülő ukrán társadalomról, az akadozó lőszerutánpótlásról, és az egyre fogyó emberanyagról. A beszélgetés során szóba kerültek a harcoló felek mögött álló nagyhatalmi érdekek, az Egyesült Államok proxyháborús részvétele és tervei, valamint az oroszok alkalmazkodási képessége. Végül a moszkvater.com főszerkesztője felhívta a figyelmet arra is, hogy ha hosszabb időre befagy a konfliktus, az az orosz félnek is hátrányt jelent, az amerikaiaknak pedig előnyt. Az ukránok számára azonban ez szimplán kivéreztetés, A Nyugat pedig önmagát és Ukrajnát is becsapta, most mégis csalódottak, holott tudniuk kellett, hogy ez fog bekövetkezni. Az ukrán állam léte is veszélybe került, azonban Stier szerint egy orosz győzelmet követően egyfajta ütközőállamként megmarad egy része, a keleti és tengeri területeit azonban Oroszország igyekszik teljesen megszerezni. Nézzétek most is műsorunkat!
Húsvét a fronton – Nem tojást festenek a katonák a történelem viharában
A hadviselés általában nem alkalmazkodik a vallás és az erkölcs törvényeihez. Háborúk idején a szemben álló felek nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy egy-egy ünnepnap idejére beszüntessék a harcokat. Az idő és az emberélet drága. Aiszkhülosz görög költő szerint a háború első áldozata az igazság. A sokadik áldozata talán a harcoló katonák embersége, amelyet oly nehéz a lövészárkokban megtartani. Mégis, a történelem során előfordult már nemegyszer, hogy a humánus viselkedés és a hagyományok tisztelete felülírta a katonai szabálykönyveket is. Húsvéti történetek a háttérországokból, valamint a fronton harcoló katonáktól.Ajánljuk még
Lengyel kísérettel érkezhettek az első migránsok Magyarországra
Névtelenséget kérő forrásunk kereste meg szerkesztőségünket azzal, hogy a jelek szerint minden félelmünk beigazolódott: máris elkezdték a migrációs paktum végrehajtását. Informátorunk szerint a kecskeméti légibázison ismeretlen gépek szálltak le, amelyekből közel-keletieket szállítottak ismeretlen helyre, méghozzá lengyel katonák kíséretében.
Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.
