frontvonal
Magyar huszárok húsvétja az első világháború frontvonalában
Az 1914 és 1918 közötti időszakról elsősorban a Nagy Háború rémképe jelenik meg előttünk. Egy olyan háborúé, amelyhez – hazájuk hívó szavára – Európa minden országának fiai büszkén és boldogan csatlakoztak, a polgárok – anyák, feleségek és idősebbek – pedig virágokkal kísérték útjukra fiaikat és férjeiket. Majd a dicsőséges bevonulás és boldogság addig soha nem látott pusztításba és tragédiába csapott át, amely óriási emberáldozatokat követelt. De a háború vészterhes időszakában – amikor a harcban álló nemzetek fiai a győzelem reményében egymás ellen harcoltak – még akkor is megjelent előttük, ahogy huszárjaink előtt is, egy kis reménysugár, amelyet nem tábornokok és politikusok hoztak el hőseinknek, hanem az egyik legnagyobb keresztény ünnep, a húsvét szent ünnepe, Krisztus feltámadásának napja. Így, erre a kis időre a béke reményébe vetett hit a keleti frontot is átjárta, ahol huszárjaink és a cári hadsereg katonái harcoltak egymással. A háború elől menekülő katonaköteles ukránokat visszaküldheti a hazájukba Brüsszel, az ellenőrizetlenül özönlő migránsok meg maradhatnak Európában?
Időről időre felröppen a hír, hogy ukránok arról tárgyalnak Brüsszellel, hogy a háború elől menekülő, katonaköteles férfiakat küldjék vissza Nyugat-Európából Ukrajnába. Bár erről még nem született döntés, a rendkívül érzékeny, elfogadó és megértő liberális elit már megingott. Saját elveiket adják fel és köpik ismét szembe magukat, amikor egyáltalán elgondolkodnak ezen, miközben minden afgán, szír, fekete-afrikai érkezőt tárt karokkal fogadnak, pedig általában azt sem tudják, hogy honnan jönnek, van-e valóban háború ott, ahonnan elindultak, vagy csak a jobb élet reményében kívánnak hazát foglalni. Kettős mérce? Hát persze! Ki a hibás? Azok, akik következetesek és a saját nemzetük érdekeit tartják szem előtt, nekik manapság nincs kegyelem. Lehet, hogy az ukránok néhány keserves év után mégis kiegyeznének a magyarokkal? – Kocsmai igazságok
Bár tónusában még mindig faragatlan és többször támadó az ukrán retorika, az ukrán elit mégis nagyon akar tárgyalni a magyarokkal, szinte könyörögnek az Orbán–Zelenszkij-találkozóért. A tegnapi napon Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter járt a kárpátaljai Ungváron, ahol ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával tárgyalt. Szabó Gergő és Ambrózy Áron többek között az ukránok hozzáállását vitatta meg, hiszen hiába a közeledés, élhetünk a gyanúperrel, hogy az ukránok most csak rá vannak kényszerítve erre a viselkedésre; a megoldás az lenne, ha végleg leszoknának a gyűlölet elhintéséről. Emellett szóba került az ukránok siralmas állapota a frontvonalakon, a háború lehetséges jövőképe, végül slusszpoénként a románok felvetése, miszerint Kárpátalját hozzájuk kellene csatolni. Nézzétek most is a Kocsmai igazságokat! Stier Gábor: A Nyugat önmagát és Ukrajnát is becsapta, akiket finoman szólva kivéreztetnek – Mi kérdezünk
Stier Gábor, a moszkvater.com főszerkesztője volt a Mi kérdezünk vendége, akivel az orosz-ukrán háború aktuális állásáról, a harcoló felek mögött álló hatalmi tömbök érdekeiről és a konfliktus lehetséges kimeneteléről beszélgettünk. Stier elmondta, hogy jelenleg az orosz hadsereg felőrlő taktikája érvényesül a frontvonalon, az ukránok elsősorban védekeznek, az oroszoknak jóval nagyobb tartalékai vannak. Az orosz-ukrán konfliktusban több fordulópont volt, a tavaly nyári ukrán ellenoffenzíva egy időre láthatóan bezárta a kaput az ukrán kezdeményezés elől, Stier Gábor emellett beszélt az egyre inkább kimerülő ukrán társadalomról, az akadozó lőszerutánpótlásról, és az egyre fogyó emberanyagról. A beszélgetés során szóba kerültek a harcoló felek mögött álló nagyhatalmi érdekek, az Egyesült Államok proxyháborús részvétele és tervei, valamint az oroszok alkalmazkodási képessége. Végül a moszkvater.com főszerkesztője felhívta a figyelmet arra is, hogy ha hosszabb időre befagy a konfliktus, az az orosz félnek is hátrányt jelent, az amerikaiaknak pedig előnyt. Az ukránok számára azonban ez szimplán kivéreztetés, A Nyugat pedig önmagát és Ukrajnát is becsapta, most mégis csalódottak, holott tudniuk kellett, hogy ez fog bekövetkezni. Az ukrán állam léte is veszélybe került, azonban Stier szerint egy orosz győzelmet követően egyfajta ütközőállamként megmarad egy része, a keleti és tengeri területeit azonban Oroszország igyekszik teljesen megszerezni. Nézzétek most is műsorunkat! 
