Pesti Srácok

Célzottan civil célpontokat támadtak a Krímben az ukránok, többen meghaltak

Borzasztó dolog a háború, ezt sokszor elmondjuk, és sajnos civilek is áldozatul esnek mindig, minden oldalon. Az viszont érdekes, hogy a mostani orosz-ukrán háborúban a nyugati sajtó egyoldalúan számol be az esetekről, pedig az éremnek van másik oldala is. Az ukrán terror pillanatai következnek.

A háború nem csupán a lövészárkokban zajlik, nem csak a frontvonalon lövik egymást a harcoló felek, nem csupán tankokban guruló és kézifegyverrel nyargaló katonák oltják ki egymás életét. A XX. század már megtanította nekünk, hogy a nagy háborúk a békés városokat sem kímélik, hiszen a városi harcok, bombázások megannyi szenvedést okoztak már a múltban is az embereknek. Az orosz-ukrán háború azonban már a drónok háborúja is, nem csak a rakétáké, és egyre több civil esik áldozatául a harci cselekményeknek. Van, hogy a légvédelem által lelőtt drónok és rakétadarabok okoznak sérüléseket, de van, hogy célzottan civil területre érkezik támadás. Azt se felejtsük el, hogy sokszor civil pajzsként használnak óvodákat vagy iskolákat. De az ukránok most bemutatták, hogy tudnak célzottan oda is lőni, ahol semmilyen katonai infrastruktúra sincs, csak civilek, konkrétan egy üdülőterület. Az eddigi információk alapján hárman haltak meg a dróntámadásban, azonban a civilek elleni merényletekre rendkívül érzékeny nyugati liberális sajtó mélyen hallgat. Pedig, ha jól tudjuk, minden ember ugyanannyit ér, vagy nem?

Ukrán terror a Krímben, drónokkal támadtak kizárólag civil infrastruktúrát.
Ukrán terror a Krímben, drónokkal támadtak kizárólag civil infrastruktúrát.

Ukrán terror a Krímben

Így működik az ukrán terrorgépezet, miközben áldozatpózba vágják magukat, a farkasvicsor megjelenik Zelenszkijék arcán, ráadásul saját népük szenvedését használják fel egy vesztes háború folytatására. Ez a rezsim sokszor szerencsétlen ukrán civileket teszi célponttá és saját népük pusztulását és pusztítását használják politikai túlélésük érdekében. Persze, nem ők az egyetlenek, ám valahogy az ő tetteikről nem sok szó esik. Ám, ahogy 2014-ben Donyeckben, úgy most is lelkiismeret-furdalás nélkül lőnek olyan helyekre, ahol még a közelben sincs katonai infrastruktúra.

Így történt ez a Krímben található Forosz település ellen bekövetkeztetett dróntámadás során is, az üdülőfalu elleni attak a félsziget ellen 2022 óta eltelt idő óta a legdurvább támadás volt, ahol egy általános iskolát és egy szanatóriumot találtak el az ukrán drónok. A helyi beszámolók szerint az áldozatok a szanatóriumban élő idősek közül kerültek ki.

Ne felejtsük, más egy korábban iskolaként, óvodaként vagy adminisztrációs épületként működő komplexum a frontvonalban, ahol aktuálisan katonák vannak és hadi célt szolgál, és egészen más a hátországban, ahol valódi funkcióját látja el.

Talán az lenne a legcélravezetőbb, ha minden, tehát MINDEN médium, vagy a gittegyleti státuszba süllyedt ENSZ egyformán ítélné meg az orosz, az ukrán, a sierra leonei vagy bármelyik nemzet emberiesség elleni bűncselekményét, a népirtást, és annak megfelelően tudósítana és számolna be az ilyen eseményekről. Magyar B. Tamás youtuber így fogalmaz az esettel foglalkozó videója ajánlójában:

Ne feledjétek! MINDEN HÁBORÚBAN VANNAK CIVIL ÁLDOZATOK! Nagy különbség azonban, hogy egy hadiipari-energetikai-logisztikai infrastruktúra ellen végrehajtott támadás során van civil halott/sebesült, vagy egy közvetlen támadás vezet ehhez!!! Most egyértelműen az utóbbiról beszélhetünk, ami kimeríti a háborús bűntett fogalmát!
 

Háborús bűncselekménynek számítanak:

  1. egy katonailag megszállt terület lakosságának bántalmazása, meggyilkolása, vagy deportálása rabszolga- koncentrációs táborokba;
  2. hadifoglyokkal, polgári internáltakkal való rossz bánásmód, meggyilkolásuk;
  3. védett személyeknek a szembenálló fél hadseregébe történő kényszerítése
  4. túszok meggyilkolása;
  5. kémek, vagy más személyek, akiket tisztességes jogi eljárás nélkül ítéltek el háborús bűnösként bántalmazása, meggyilkolása
  6. települések indokolatlan megsemmisítése, vagy bármilyen objektum lerombolása, ami nem indokolható meg katonai szükségszerűséggel."

Jelen esetben itt a 6. pont egyértelmű helyzete áll fent! Pont!

Nap mint nap szembesülünk a civil áldozatok egyre növekvő számával, ne hagyjuk, hogy az olcsó, kisszerű és elfogult politikai propaganda egyes háborús feleket előre felmentsen az ilyen tettek elkövetése alól, vagy elhallgatva azokat, bátorítsa a rezsimeket hasonló atrocitások elkövetésére. Mert minden emberi élet ugyanannyit ér, legyen az orosz vagy ukrán. erről nem lehet vitát nyitni. Amikor általános iskolát és szanatóriumot támadnak olyan területen, ahol nincs katonai infrastruktúra, akkor nehéz megmagyarázni a bizonyítványt, kivéve, ha a jótékony feledés homályába veszik. Magyar B. Tamás a Fronthelyzet című műsorában foglalkozott az esettel, a videót itt találjátok:

 

 

 

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.