Pesti Srácok

Benkő: Gyorsan változnak a biztonsági kihívások

Benkő: Gyorsan változnak a biztonsági kihívások

A biztonsági kihívások gyorsan és élesen változnak, az elmúlt években erre számos példa volt a délszláv válságtól a tömeges illegális bevándorlásig - emelte ki a honvédelmi miniszter kedden egy budapesti konferencián.

Benkő Tibor hozzátette: az elmúlt napokban az orosz-ukrán helyzet jutott odáig, hogy a szomszédos Ukrajnában részleges hadiállapotot hirdettek. Mindeközben Németországban úgy készülnek a karácsonyra, hogy három akadályrendszeren keresztül lehet bejutni a karácsonyi vásárra.

- fogalmazott a miniszter az Úton a 21. században - biztonság, honvédelem, haderő című konferencián. Közölte: nap, mint nap olyan események történnek, amelyek arra késztetnek, hogy az ország legyen mindig felkészült, legyenek olyan képességei, amelyekkel megvédheti magát és az állampolgárokat. Benkő Tibor szerint a mindennapok biztonságérzete önmagától nem létezik, ezt a feladatot szolgálják a katonák és a biztonságpolitikai, védelempolitikai szakértők.

PestiSracok facebook image

A miniszter A hon védelme a 21. századi magyar társadalomban című előadásában kitért arra is, hogy a Nyugat-Balkán stabilitása úgy tartható fenn, ha a magyar katonák is ott vannak és segítenek. Hozzátette, ezért szolgál jelenleg is mintegy ezer magyar katona külföldi missziókban, mert azt vallják, hogy a problémákat nem szabad beengedni, oda kell vinni a segítséget, ahol a bajok keletkeznek. Kiemelte, a 21. században számos új kihívás jelent meg. 2015-ben a magyar katonáknak a rendőrökkel közösen kellett lezárniuk az ország déli határát, hogy megállítsák a tömeges illegális migrációt. Most hasonló a helyzet az Egyesült Államok és Mexikó határán is. Emellett megjelent a hibrid hadviselés, amelyben megváltoztak a hadművelet feltételei, és a kibertérben jelentkező fenyegetettségekre is fel kell készülni.

A biztonság megteremtésére, fenntartására egy erős és ütőképes, korszerű felszereléssel és fegyverzettel ellátott honvédségre van szükség - hangsúlyozta Benkő Tibor, aki szerint a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program is bizonyítja: elindultak azon az úton, hogy a Magyar Honvédség a térség egyik meghatározó erőt jelentő védelmi rendszere legyen. Ehhez a kormánytól nemcsak erkölcsi, hanem anyagi támogatást is kapnak. Magyarország vállalta, hogy minden évben legalább 0,1 százalékpontos GDP-emelkedéssel a honvédelmi kiadások aránya 2024-re eléri a GDP 2 százalékát. A kormány támogatása révén idén 1,1 százalék helyett már 1,4 százalékos ez a GDP-arány - ismertette.

Kitért arra, hogy a programnak két része van: a haderőfejlesztés mellett a honvédelmi rész a katonáról, a társadalomról, a katona és a társadalom közötti kapcsolatról, a fiatalokról, az önkéntes tartalékos rendszerről szól. Szólt arról, hogy a honvédelmi táborok, amelyeket először 2016-ban hirdettek meg, évről évre egyre népszerűbbek. Elmondta, hogy már több, mint 8 ezer önkéntes tartalékos katonája van a honvédségnek, a cél, hogy 2026-ra a számuk 20 ezer legyen. Az új kihívásokhoz új képességeket kell teremteni - jelentette ki a honvédelmi miniszter.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Illyés Tibor

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)