Pesti Srácok

Bizalmi szavazással fogadták el az olasz kormány migrációs-biztonsági törvénycsomagját

Bizalmi szavazással fogadták el az olasz kormány migrációs-biztonsági törvénycsomagját

Bizalmi szavazással fogadta el a római parlament felsőháza szerdán Matteo Salvini belügyminiszter, a jobboldali Liga vezetője migrációs-biztonsági törvénycsomagját, miután az Öt Csillag Mozgalom (M5S) szenátorainak egy része megtagadta ennek támogatását. A törvény megszavazása az utolsó pillanatig bizonytalan volt. Végül a kormány bizalmi szavazásra bocsátotta a Matteo Salvini nevével fémjelzett csomagot, amelyre így 163-an voksoltak igennel, 59 volt a nemek száma, és 19 a tartózkodásoké. Ez az első alkalom, hogy egy törvény elfogadására a június 1-jén felállt M5S-Liga kormány bizalmi szavazáshoz folyamodott. Az M5S négy szenátora a szavazáskor kivonult az ülésteremből.

A csomag körüli feszültséget az M5S szenátorai váltották ki, akiknek egy csoportja már napokkal ezelőtt bejelentette, hogy nem szavazza meg a szerintük elfogadhatatlan rendelkezéseket. Arra hivatkoztak, hogy a Salvini-rendelet nemzetbiztonsági veszélyre hivatkozva szigorítja az olaszországi migrációs rendszert, intézkedései pedig az alkotmányellenesség és az alapjogok megsértését súrolják. Az M5S ezen szenátorai a szavazáskor kivonultak az ülésteremből.

Matteo Salvini már a szavazás előtt győzelemnek nevezte a migrációs-biztonsági csomag bevezetését. Közösségi oldalán azt írta, "szabályokat és rendet" kíván adni Olaszországnak.

A szeptemberben bemutatott és Salvini-rendeletként ismert intézkedéscsomag jelentősen szigorítja az olasz migrációs és nemzetbiztonsági rendszert. Az Olaszországba érkező bevándorlókat ezentúl a jelenlegi 90 helyett 180 napig tartóztatják fel a regisztrációs központokban a pontosabb azonosítás érdekében. A táborokat - amelyekből eddig a menedékkérők napközben szabadon távozhattak - lezárják.

PestiSracok facebook image

Olaszország továbbra is nemzetközi védelemben részesíti a háború vagy más üldözés elől menekülőket, akiknek kérelmét kivizsgálják. Ezzel egy időben szigorítják az eddig más okból is kiadott humanitárius menedékkérelmek odaítélését. Az Olaszországba érkező emberek 26 százaléka mostanáig ugyanis majdnem automatikusan azonnali, bármilyen ellenőrzés nélküli humanitárius menedékjogot és ezzel együtt tartózkodási engedélyt kapott. Ez ideiglenes volt, de az esetek többségében aztán meghosszabbították. Az olasz jogszabályok értelmében a többségében Afrikából érkező és a tengeren átkelő emberekről azt feltételezték, hogy menedékre jogosultakról van szó. Korábban Matteo Salvini úgy nyilatkozott, valójában az érkezőknek 7 százaléka számít "valódi" menekültnek. A rendelet ezért pontosan megszabja, hogy Olaszországba érkezését követően mely esetekben kérhet valaki menedékjogot humanitárius okokból. A rendelet hat pontot sorol fel: az kérhet ilyen státust, aki kizsákmányolás, emberkereskedelem, családon belüli erőszak, természeti katasztrófa áldozata, valamint ha orvosi kezelésre szorul vagy más emberi, társadalmi érdem alapján ítélik oda neki az olasz hatóságok.

Mindez a gyakorlatban a befogadó központok átalakítását is jelenti: eddig a nemzetközi védelemben részesülők és a más okból humanitárius menedékjogot kérők ugyanazokba a táborokba kerültek, ezentúl azonban az utóbbiak az illegálisbevándorló-központokban várnak majd kérelmük elbírálására. Kivételt egyedül a kiskorúak jelentenek. Bővítik a biztonságosnak tartott államok listáját, amelynek polgárai nem jogosultak védelemre. Kötelezővé teszik a menedékkérők befogadásával foglalkozó szervezetek támogatási rendszerének átláthatóságát.

A rendeletcsomag szerint ha valaki menedéket kap, majd bűncselekményt követ el, és első fokon elítélik, elveszíti menekültstátusát. Szintén elveszíti menekültstátusát és kiutasítják azt, akit a hatóságok veszélyesnek ítélnek meg. A terrorizmussal vádolt olasz állampolgárságú bevándorlót megfoszthatják olasz állampolgárságától. Tovább szigorítják a menedékkérők fellebbezésének feltételeit.

Az olasz belügyminisztérium friss adatai szerint jelenleg csaknem 145 ezer ember van a különböző olaszországi táborokban, és év eleje óta 40 ezer menedékkérelmet nyújtottak be. Szigorítják a házasság útján vagy másképpen szerezhető olasz állampolgárság elbírálását is, amelynek idejét az eddigi 24 hónapról 48-ra emelik, valamint közepes szintű olasz nyelvtudáshoz kötik.

A csomagban szereplő nemzetbiztonsági intézkedések a többi között szigorítják a furgonok és kamionok bérlési feltételeit, valamint minden 100 ezernél nagyobb olaszországi városban bevezetik az elektromos sokkoló fegyverek hatósági használatát. Három évre emelik a terület vagy épületfoglalásért kiszabható börtönbüntetést. Betiltják az utcai koldulást. A törvény a képviselőház elé kerül, ahol nem kizárt az újabb bizalmi szavazás.

Forrás: MTI; Fotó: hirado.hu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.