Pesti Srácok

Börtönből ejtették át áldozataikat

Börtönből ejtették át áldozataikat

Vádat emelt a Szeghalmi Járási ügyészség két férfi ellen, akik börtönben ülve, telefonon csaptak be 32 sértettet országszerte - közölte az ügyészség internetes oldalán szombaton. A csalók a sértetteknek egyenként tízezer és negyvenezer forint közötti kárt okoztak, összesen pedig 655 ezer forinttal gazdagodtak.

A tájékoztatás szerint a 29 éves toldi és a 44 éves debreceni férfi tavaly szeptember 18. és november 26. között szabadságvesztés büntetését töltötte a Márianosztrai Fegyház és Börtönben, ahol többnyire azonos zárkában voltak elhelyezve. A férfiak tetszőlegesen kiválasztott embereket hívtak fel telefonon országszerte, magukat valamelyik mobiltelefon-szolgáltató munkatársának kiadva, hogy különböző ürügyekkel rávegyék a sértetteket, töltsék fel az általuk megadott SIM-kártyák egyenlegét. Az ügyészség tájékoztatása szerint volt olyan sértett, akitől az előfizetéses szerződések migránsok miatti regisztrációja céljából kérték az utasítások végrehajtását, de olyan is volt, akinek azt állították, hogy az EU-s szabályok megváltozása miatt kell a telefonszámokat újraregisztrálni. Más sértetteknek a SIM-kártya lejárati idejének vagy a szerződésnek a meghosszabbítása, "vonalváltás", az internet gyorsítása, a telefonszám megtartása, illetve a távközlési szolgáltató adategyeztetése miatt kellett a számsornak tűnő telefonszámokat sms-ben jóváhagyniuk. A csalók a sértetteknek egyenként tízezer és negyvenezer forint közötti kárt okoztak, összesen pedig 655 ezer forinttal gazdagodtak.

A Szeghalmi Járási Ügyészség az egyik férfit 28 rendbeli, szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás vétségével, míg társát négyrendbeli, szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás vétségével és egyrendbeli kísérletével vádolja. A járási ügyészség a vádiratában mindkét - egyébként visszaesőnek minősülő - vádlottal szemben végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabására tett indítványt, valamint arra, hogy a bíróság tiltsa el őket a közügyek gyakorlásától, 155 ezer forintig rendeljen el velük szemben vagyonelkobzást, és bírálja el a sértettek által bejelentett polgári jogi igényeit is. Az eljárás a Szeghalmi Járásbíróság előtt folytatódik.

Forrás/fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.