Pesti Srácok

Elutasították a Franciaországtól való elszakadást az új-kaledóniai népszavazáson

Elutasították a Franciaországtól való elszakadást az új-kaledóniai népszavazáson

Nagy többséggel elutasították a Franciaországtól való elszakadást a szavazók vasárnap az új-kaledóniai függetlenségi népszavazáson, az eredményt Emmanuel Macron francia elnök "a köztársaságba vetett bizalom jeleként" értékelte.

A referendum végeredménye szerint a szavazók közül 56,4 százalék mondott nemet a függetlenségre, míg 43,6 százalékuk igennel szavazott. A Franciaország számára stratégiai fontosságú csendes-óceáni szigetcsoport 174 ezer szavazásra jogosult lakosa közül 80,63 százalék ment el szavazni - jelentette a helyi közszolgálati média, a La1ere Nouvelle Caledonie. Emmanuel Macron első reagálásában "hatalmas büszkeségét" fejezte ki, amiért - mint mondta - sikerült együtt túllépni ezen a történelmi szakaszon. A párizsi Elysée-palotából sugárzott televíziós üzenetében az elnök kijelentette, hogy az eredmény "a Francia Köztársaságba vetett bizalmat jelzi". Egyúttal úgy vélte, "nincs más út, mint a párbeszéd útja".

Édouard Philippe francia miniszterelnök hétfőn a helyszínre érkezik, hogy tárgyaljon a további lépésekről. A Franciaország tengeren túli területének számító, több, mint 280 ezer lakosú szigetcsoport függetlenségét leginkább a népesség mintegy 40 százalékát kitevő őslakos kanak népcsoport támogatja, amely már több, mint három évtizede várt a népszavazásra. Bár a függetlenséget elutasítók győzedelmeskedtek, a függetlenségpárti politikusok szintén sikerként könyvelték el az eredményt, miután az előzetes felmérések a nem szavazatok sokkal nagyobb, 63-75 százalékos győzelmét jósolták. A területileg részletezett eredmények ráadásul jelentős különbségeket mutattak: néhány kanakok lakta térségben több, mint 90 százalékos volt az igen voksok aránya, míg másutt, a többségében európai bevándorlók leszármazottaiból álló lakosság nagy arányban elutasította a függetlenséget.

A függetlenségpárti vezetők a várakozásaikat meghaladó eredmény láttán vasárnap megerősítették azt a szándékukat, hogy végigviszik az 1998-as, úgynevezett Nouméa-egyezményben foglaltakat, és követelni fogják, hogy annak megfelelően további két referendumot tartsanak a következő négy évben. Az egyezmény annak idején elismerte a kanak őslakosokkal szemben történelmileg elkövetett igazságtalanságokat, kiterjesztette a terület autonómiáját, és előrevetítette, hogy Új-Kaledónia fokozatosan elválik Franciaországtól. Bevezették a helyi állampolgárságot, az identitás megerősítésére nemzeti szimbólumokat fogadtak el, de húsz évvel, 2018-ra halasztották a teljes függetlenségről tartandó népszavazást.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Vezető kép: radionz.co.nz

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)