Pesti Srácok

Gyurcsány EU-s pénzből készült filmben kampányolt, melyben a Fidesz szélsőjobboldali pártként van bemutatva

Gyurcsány EU-s pénzből készült filmben kampányolt, melyben a Fidesz szélsőjobboldali pártként van bemutatva

Az Európai Unió anyagi támogatásával készített dokumentumfilmet Hajdú Eszter filmrendező a 2018-as országgyűlési választásról, amelyet az amszterdami filmfesztiválon is bemutatnak. A film a közzétett előzetes szerint a bevándorláspárti, tüntetéseket véresen leverető, hazudozó Gyurcsány Ferenc DK-elnököt szólaltatja meg, a Fideszt, Orbán Viktort és a kormánypártok támogatóit ellenben szélsőjobboldaliként mutatja be - írja a Magyar Idők.

- osztotta meg Gyurcsány Ferenc Facebook-oldalán.

A DK-hoz közel álló Balramagyar.hu a Hungary 2018 című dokumentumfilm előzetesét úgy ajánlja:

PestiSracok facebook image

Az ajánló szerint Hajdú Eszter

A Hungary 2018 című film az EU Creative Europe Media (CEM) programja segítségével készült. A CEM által közzétett jelentés szerint 2016-ban a Miradouro Filmgyártó és Kulturális Szolgáltató Kft. által beküldött egyetlen magyar dokumentumfilmes projekt (Hungary 2018) 25000 euró, mintegy nyolcmillió forintos támogatásban részesült.

Az EU-s program jelentése szerint a pályázó vállalkozás 100 százalékos támogatást kapott a 84 perc hosszú alkotás elkészítéséhez. A 2011-ben alapított film-, videó-, televízióműsor-gyártással foglalkozó Miradouro ­Kft.-t két személy jegyzi, egyike maga a rendező, Hajdú Eszter, a másik pedig a producer, Mester Sándor. A Hungary 2018-at a november 14–25. között zajló amszterdami nemzetközi dokumentumfilm-fesztiválon, az ­IDFA-n mutatják be.

Hajdú Eszter dokumentumfilmes nevéhez többek között olyan alkotások fűződnek, mint a politika mentén szétváló emberi kapcsolatokat bemutatni akaró A fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a mediáció, vagy a 2008–2009-es, cigányok elleni sorozatgyilkosságok elkövetőinek perét feldolgozó Ítélet Magyarországon.

Még mielőtt bárki azt gondolná, hogy a Hungary 2018 és más, kritikus hangvételű alkotások elkészítése után – a Sargentini-jelentésben összehordottak szerint – Hajdú Eszter nem kaphat állami támogatást filmjeihez, az nagyot téved.

A cikk első változatában idéztük azt a tévedést is, hogy Hajdú Eszter közreműködik a Nemzeti Filmalap által bőkezűen támogatott BUÉK című produkcióban, Goda Krisztina rendező oldalán. A tévedés továbbadásáért elnézést kérünk. (PS)

Forrás: Magyar Idők; Fotó: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.