Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Halálbüntetést kért a szaúdi ügyészség öt vádlottra a Hasogdzsi-gyilkosság ügyében

PPestiSrácok.hu Forró drót 2018. november 15. 13:43
Halálbüntetést kért a szaúdi ügyészség öt vádlottra a Hasogdzsi-gyilkosság ügyében

A szaúdi ügyészség halálbüntetést kért csütörtökön öt vádlottra az ország isztambuli főkonzulátusán október elején meggyilkolt Dzsamál Hasogdzsi kormánykritikus újságíró halála miatti büntetőperben.

A vádirat szerint az öt vádlott a főkonzulátuson méreginjekcióval meggyilkolta, majd feldarabolta a The Washington Post szaúdi újságíróját, a testrészeit kivitték az épületből. Az áldozat maradványait továbbra is keresik - közölte az államügyész helyettese újságíróknak. Hasogdzsi meggyilkolására az az ember adott utasítást, aki az újságíró hazaszállítása céljából Isztambulba utazó csoport vezetője volt, és azért ölette meg, mert szép szóval nem tudták rávenni arra, hogy hazaszállíthassák - mondta Saalan as-Saalan. Mohammad bin Szalmán szaúdi trónörökös nem gyanúsított az ügyben - tette hozzá. Saalan nem nevezte meg azt az öt vádlottat, akire halálbüntetést kérnek. A többi vádlottal szemben is "megfelelő" büntetési tételekre tettek javaslatot - mondta a Reuters hírügynökség szerint. Az összesen 21 gyanúsítottból 11 ellen emeltek vádat eddig, de folytatódik a nyomozás a többiek szerepét illetően.

A trónörökös egyik főtanácsadója, Szaúd al-Kahtáni nem hagyhatja el az országot, mert ellene is nyomoznak az ügyben. Kahtáni ugyanis találkozott azokkal, akiknek a feladata lett volna hazaszállítani Hasogdzsit - mondta a főügyész-helyettes. Szaúdi al-Modzseb főügyész sajtóértekezletet tartott, és ezekhez hozzátéve azt mondta: a legmagasabb rangú tisztségviselő, aki az újságíró meggyilkolása mögött áll, a szaúdi hírszerzés volt vezetőhelyettese, Ahmad al-Asszíri, akit már elbocsátottak tisztségéből.

Rijád már számos, egymásnak ellentmondó magyarázatot adott Hasogdzsi eltűnésére, mielőtt szaúdi hatóságok elismerték, hogy az újságíró gyilkosság áldozata lett. Az ügy nemzetközi felháborodást váltott ki, az arab királyságnak szankciókkal kell szembenéznie miatta, és megtépázta az országot de facto vezető Mohammad bin Szalmán trónörökös tekintélyét.

PestiSracok facebook image

Forrás:

MTI;

Fotó:

MTI

Kapcsolódó témák
halálbüntetés szaúd-arábia hasogdzsi-ügy
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.