Pesti Srácok

Így szavazott a román jogállamiságról a magyar baloldal

Így szavazott a román jogállamiságról a magyar baloldal

A Sargentini-jelentés után a román jogállamiságról szóló előterjesztést is megszavazta az Európai Parlament. A Mandiner.hu megkérdezte a magyar baloldalt, hogyan szavaztak a baloldali kormány által vezetett Romániáról.

Súlyos aggodalomra adnak okot a tervezett romániai igazságügyi és büntetőjogi reform egyes elemei, amelyek alááshatják a hatalmi ágak szétválasztását és a korrupcióellenes fellépést az országban – áll az Európai Parlament (EP) kedden megszavazott állásfoglalásában. A strasbourgi plenáris ülésen 473:151 arányban elfogadott dokumentumban felszólították a román hatóságokat, hogy biztosítsák a fékek és ellensúlyok rendszerének megőrzését, illetve lépjenek fel a hivatali korrupció büntethetőségét megszüntető bármilyen intézkedés ellen. A képviselők szerint bizonyos új jogszabályok kedvezőtlenül befolyásolhatnák az igazságszolgáltatás függetlenségét, hatékonyságát és minőségét, ahogyan aggasztóak a büntető törvénykönyv (Btk.) és a büntetőeljárási törvénykönyv (Betk.) tervezett – jelentős részben alkotmányellenesnek talált – változtatásai is, amelyek gyengíthetnék a korrupció, az erőszakos bűncselekmények és a szervezett bűnözés elleni fellépést.

Miután Romániában az európai szociáldemokraták pártcsaládjába tartozó párt van kormányon, megkérdezte a Mandiner a magyar baloldalt, hogyan viszonyultak az előterjesztéshez:

NiedermüllerPéter (Demokratikus Koalíció): „Az Európai Parlament ma szavaz a romániai jogállamiság helyzetéről. Bár nem lehet összehasonlítani a magyar vagy lengyel állapotokkal, úgy tűnik, hogy Romániában is súlyos problémák merültek fel, főként a korrupcióval kapcsolatban. Meggyőződésem, hogy ezeket a vádakat ki kell vizsgálni akkor is, ha a román kormány élén álló Szociáldemokrata Párt a saját politikai családomhoz tartozik. A jogállamiság megítélése ugyanis nem pártpolitikai kérdés, hanem politikai erkölcsi feladat. A jogállamiság az Európai Unió egyik alappillére. Nincsenek kiutak és mellébeszélések: mindenkinek tiszteletben kell ezt tartania. Annak örülnék a leginkább, ha szociáldemokrata kormányokat soha nem vádolnának azzal, hogy a saját érdeküknek megfelelően formálják át az igazságszolgáltatást, és párttársaik védelme miatt hátráltatják a korrupció elleni küzdelmet. A korrupció mindent tönkretesz, ezért kíméletlenül vissza kell szorítani! A fékek és ellensúlyok rendszerének lebontása ellen is fel kell lépni. A tagállamok közti bizalom tartja össze az Európai Uniót. Az a tagállam, ahol csorbul a jogállamiság, megbízhatatlan partnerré válik. Bizalom híján pedig nem létezhet a közös európai projekt. Az Európai Parlamentnek az a feladata, hogy kivizsgálja, ha felmerül annak a gyanúja, hogy egy tagország megszegi a jogállamiság és a liberális demokrácia szabályait. A mai szavazás fontos tanulságot hordoz a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt számára: a saját párttársainkon is számon kell kérni az alapvető értékeket. A politikai erkölcs ugyanis ezt diktálja. Éppen ezért, valamint a szociáldemokrata értékek védelmében fogom ma megszavazni a jelentést.”

Molnár Csaba (Demokratikus Koalíció): „Mivel a román jogállamiság működésével kapcsolatban az utóbbi időben nagyon komoly aggodalmak merültek fel, és ezt nemzetközi szervezetek is bizonyították, ezért a román jogállamiságról szóló jelentésre igennel szavaztam.”

Ujhelyi István (Magyar Szocialista Párt): „Ma délben volt a szavazás a román jogállamiságról szóló határozatról, amelyet az EP nagy többséggel elfogadott. Ha jelen tudtam volna lenni a szavazáson, akkor mindenképpen támogattam volna az elfogadását. Határozott véleményem, hogy az európai jogsértéseket nem lehet kettős mércével mérni. Az Európai Uniót fel kell ruházni olyan erővel, amely szükség esetén a normakövetésre készteti a tagállami kormányokat. A román jogállamisággal kapcsolatos határozati javaslat pontos és korrekt megállapításokat tett, ezért egyetértettem vele. A most elfogadott dokumentumot ugyanakkor össze sem lehet hasonlítani a magyar helyzettel, a Sargentini-jelentés ugyanis nagyságrendekkel nagyobb jogsértéseket és problémákat állapított meg az Orbán-kormány működésében.”

Szanyi Tibor (Magyar Szocialista Párt): „Az előterjesztést megszavaztam. Magam is aggályosnak látom a Romániában uralkodó, meglehetősen kaotikus, helyenként átláthatatlan folyamatokat, beleértve a korrupció problémáit, illetve a titkosszolgálatok szerepét. Az európai értékek, különösen a jogállamiság ügyének fontossága messze felülírja a különböző pártpolitikai megfontolásokat, s ennek megfelelően a jelentés irányadó tételeket tartalmaz más tagországok számára is.”

Az Index szerint a nyolc Fidesz-KDNP-s képviselő (Deli Andor, Deutsch Tamás, Erdős Norbert, Gyürk András, Hölvényi György, Járóka Lívia, Kósa Ádám és Schöpflin György) elutasította az indítványt, a romániai Sógor Csaba (RMDSZ) és Tőkés László (Fidesz) tartózkodott. A többiek nem szavaztak.

Forrás: Mandiner.hu
PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.