Kovács Árpád szerint 2021-ig biztosan az EU átlaga fölött marad a GDP-növekedés
A magyarországi bruttó hazai termék (GDP) bővülési üteme 2021-ig biztosan az Európai Unió (EU) 2,5 százalékos átlaga fölött marad, de egyes becslések szerint ez kitart 2022-ben és 2023-ban is - jelentette ki a Költségvetési Tanács elnöke csütörtökön Sopronban.
Kovács Árpád a 33. alkalommal megrendezett, kétnapos Soproni vámszakmai napok és üzletember találkozó első napján arra is kitért, hogy a gyorsabb növekedés nemcsak Magyarországra, hanem a visegrádi országok mindegyikére jellemző marad.
A túlteljesítők között Magyarország inkább az alsó mezőnyben helyezkedik el
- tette hozzá.
A gazdasági növekedéshez egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá a szolgáltatók, de az ipar szerepe is meghatározó. A mezőgazdaság és az építőipar teljesítménye hullámzó, utóbbit az állami megrendelések determinálják - fejtette ki az elnök. Meglátása szerint az építőipari infláció megjelenése egyre inkább fékező hatást fog gyakorolni a következő időszakban erre a területre. Jól látszik az is, hogy a hazai járműgyártásban egyre jellemzőbb a modernizáció - mondta az elnök, majd hozzátette, ez abból is látszik, hogy míg a járműgyártás részaránya a GDP-ből 3,5 százalék, addig a foglalkoztatásból mindössze 2 százalék. Az államháztartási egyenlegről szólva kedvezőnek nevezte a helyzetet.
Beszélt arról is, hogy 2017 volt az első olyan év, amikor az uniós támogatások összege meghaladta az adósságszolgálatét. A pénzforgalmi egyenlegről azt mondta, hogy az év első hat hónapjában az adóbevételek 48, a kiadások pedig ötven százalékot értek el. Az év végére vonatkozóan konkrét számokat nem említve annyit mondott, hogy biztatók a kilátások. Kovács Árpád szerint 2020-2022-től gazdasági válságra kell készülni, amelynek a hatásai azonban nem lesznek annyira "durvák", mint a 2008-asé. Több felkészülési lehetőség is van, hogy stabil maradjon az államháztartás és csökkenjen az adósságállomány. Hozzátette, a termelékenységet kell növelni annak érdekében, hogy fenntartható legyen a felzárkózás a közepes jövedelmű országok közül.
Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára a magyar-kínai gazdasági kapcsolatokat érintve elmondta, hogy a két ország között 2010-hez hasonlóan ma is 7-8 milliárd dollár a kereskedelmi forgalom. Tavaly a Kínába irányuló magyar export 2,7 milliárd dollár volt, amelynek kilencven százalékát multinacionális cégek bonyolították. A kínai tőkebefektetések értéke 2000 és 2017 között Magyarországon 2,1 milliárd euró volt. Berényi János, a Vám, Jövedéki és Adóügyi Szolgáltatók Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy a szövetség támogatja a kormány keleti nyitás politikáját, ugyanakkor szorgalmazzák, hogy az adózási szakterületen kialakulthoz hasonló rendszer álljon fel a vámok tekintetében is. Bakai Kristóf Péter, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) Központi Irányítása vámszakmai szakfőigazgatója arról beszélt, hogy az EU nevében szedi a hatóság a vámokat, vagyis Magyarország a beszedett és a be nem szedett vámmal is felelősséggel tartozik az EU-nak. Amennyiben az európai költségvetési főigazgatóság úgy látja, hogy Magyarország nem szedett be valamilyen vámot, akkor azt a kormánytól követeli. Ezért nehéz a vámszedés mechanizmusának az adózáséhoz hasonlítása - tette hozzá.
Forrás/fotó: MTI
