Pesti Srácok

Lavrov: az Iszlám Állam hídfőállásként kívánja használni Afganisztánt

Lavrov: az Iszlám Állam hídfőállásként kívánja használni Afganisztánt

Hídfőállásként kívánja felhasználni további terjeszkedéséhez Afganisztánt az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet - figyelmeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, megnyitva pénteken az afgán rendezésről szóló moszkvai nemzetközi konferenciát.

"Országainknak kivétel nélkül szembe kell nézniük a nemzetközi terrorizmus fenyegetésével, amelynek egyik célpontja Afganisztán. A terroristák élcsapatai az IÁ képében, külső támogatást sem mellőzve, megkísérlik Afganisztánt hídfőállássá változtatni Közép-Ázsiában és az egész, tágabb értelemben vett régiónkban" - mondta Lavrov.

Hangsúlyozta, hogy az afgánokat mind a konferencián részt vevő államoknak, mind pedig a regionális szervezeteknek támogatniuk kell a terrorveszély elhárításában. A moszkvai fórumon egyébként az afgán kormány és az ilyen jellegű egyeztetésen első alkalommal megjelenő tálibok mellett az Afganisztán térségében található államok - Kína, India, Irán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Pakisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán - külügyminiszter-helyettesi szinten, más országok pedig - köztük az Egyesült Államok - különleges képviselőkkel vagy megfigyelők szintjén képviseltetik magukat.

Lavrov hangsúlyozta, hogy Oroszország és más regionális partnerek igyekeznek előmozdítani az afgán kormány és a tálib radikális mozgalom közvetlen párbeszédjét. Mint mondta, a dialógus "moszkvai formátuma" is éppen a befogadó jellegű afgán belső párbeszéd és a nemzeti megbékélés előmozdítását szolgálja. Nyomatékosította, hogy Afganisztán problémáit kizárólag politikai eszközökkel lehet megoldani. Az orosz diplomácia vezetője óvott attól, hogy Afganisztánt bárki is "geopolitikai játéktérként" használja, és hangsúlyozta az iszlám köztársaság területi épségének fontosságát.

PestiSracok facebook image

Az Afganisztánt 1996-tól a 2001-es nemzetközi beavatkozásig irányító tálib szélsőségesek kitartóan küzdenek a nemzetközi erők és a kabuli kormányzat ellen, és az ország jelentős részén komoly befolyással bírnak. A tálibok az ország területén lévő amerikai erők távozását és olyan kabuli vezetés létrehozását akarják elérni, amely az iszlám általuk vallott, radikális felfogását követi.

Forrás:

MTI;

Fotó:

MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.