Pesti Srácok

London és Párizs is elítéli az orosz fellépést

London és Párizs is elítéli az orosz fellépést

A brit és a francia kormány is elítélte, agressziónak minősítette hétfőn az orosz magatartást a kercsi incidensben.

Theresa May brit miniszterelnök "agresszív tettnek" bélyegezte, hogy Oroszország ukrán hajókat, tengerészeket fogott el és sebesített meg. James Slack - May szóvivője - azt mondta, hogy az incidens további bizonyítéka Moszkva destabilizáló magatartásának a térségben és annak, hogy folytatólagosan megsérti Ukrajna területi integritását.

A francia kormány szerint igazolhatatlan az orosz lépés. Párizs felszólította Moszkvát, hogy azonnal engedje szabadon az ukrán tengerészeket és szolgáltassa vissza a hajókat. A francia külügyminisztérium visszafogottságra intette mindkét felet, és rendkívüli aggodalmának adott hangot a kialakult helyzet miatt. Az AP amerikai hírügynökség megjegyzi, hogy Franciaország úgy tűnik, nem ad hitelt az orosz állításnak, miszerint az ukrán hajók megsértették a tengerészeti szabályokat.

Az Interfax orosz hírügynökség hétfőn délután emberi jogi forrásra hivatkozva azt jelentette, hogy 24 ukrán tengerész van orosz fogságban, köztük három sebesült, akiket kórházban ápolnak. Állapotuk nem életveszélyes. Az ukrán haditengerészet vasárnap este közölte, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőrsége tüzet nyitott ukrán hadihajókra a Kercsi-szorosnál, és az orosz különleges egységek elfoglaltak három ukrán hajót. A támadásban - ukrán közlés szerint - hat ukrán tengerész sebesült meg. A nemzetközi jog szerint Ukrajnához tartozó Krímet a 2014-ben megtartott helyi népszavazás eredményére hivatkozva csatolták Oroszországhoz. Az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége nem ismeri el a lépés jogosságát.

PestiSracok facebook image

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.