Pesti Srácok

Tállai: A magyar kormány a családokban hisz, nem a migrációban

Tállai: A magyar kormány a családokban hisz, nem a migrációban

A magyar kormány nem a migrációban, hanem a magyar gyermeket nevelő családok támogatásában hisz - mondta a Magyar Idők szombati számának Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára annak kapcsán, hogy a kormány kibővíti a családi otthonteremtési kedvezmény, vagyis a csok feltételeit.

A lapnak kiemelte: a magyar társadalom egészének fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy megálljon a népességfogyás, szélesebb munkaképes réteg kell ugyanis ahhoz, hogy a magyar gazdaság évek, sőt évtizedek múlva is fejlődhessen, s az itt élők - beleértve a mindenkori nyugdíjasokat is - megfelelő életszínvonalat tudhassanak magukénak. Hozzátette: az új szabályok már az idén életbe léphetnek, ehhez azonban módosítani kell a banki előírásokat is.

Tállai András hangsúlyozta: a csok módosítása nyomán még több család juthat jelentős támogatáshoz. Az elképzelések ugyanis arról szólnak, hogy a jövőben a kétgyermekes családok is felvehetik a tízmillió forintos kedvezményes kamattámogatású kölcsönt, a három gyermeket nevelőknél pedig az összeg tízről 15 millióra emelkedik.

Az államtitkár úgy fogalmazott:

PestiSracok facebook image

- mondta, majd így folytatta:

Hozzátette: ezt az eredményt egyes országokban más kultúrájú bevándorlók tömeges behívásától, befogadásától remélik. A magyar kormány azonban nem a migrációban, hanem a magyar gyermeket nevelő családok támogatásában hisz.

Tállai összefoglalta azokat az eredményeket, amelyeket a csok 2015 közepe óta tartó működése kapcsán érdemes kiemelni. Elsőként azt említette meg, hogy szeptember végéig - vagyis valamivel több, mint három év alatt - közel kilencvenezer család csokkérelmét fogadták be, az igénylések együttesen 257 milliárd forintról szóltak.

Jelezte azt is, hogy a csok az új lakások építését és vásárlását támogatja kiemelten, de támogatás használt lakóingatlan megvételéhez is igénybe vehető. A kérelmezők kétharmada használt lakást nézett ki magának, a fennmaradó egyharmad pedig nagyrészt építkezéshez kért forrást. A támogatások 68 százalékából a városokban, 32 százalékából pedig falun épült vagy cserélt gazdát ingatlan. Hangsúlyozta: a kormány célja, hogy a vidéki kistelepüléseken tovább ösztönözze az otthonteremtést, ezt szolgálja majd az úgynevezett falusi csok, amelyről már elvi döntés született, a részletek kidolgozása pedig folyamatban van.

Forrás: MTI, Magyar Idők; Fotó: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.