Pesti Srácok

Theresa May: Az EU nem fog jobb megállapodást felajánlani

Theresa May: Az EU nem fog jobb megállapodást felajánlani

A brit miniszterelnök szerint nem lehet arra számítani, hogy az Európai Unió a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeiről és a majdani kétoldalú kapcsolatrendszer kereteiről kidolgozott tervezeteknél jobbat ajánlana fel Londonnak, ha a brit parlament e dokumentumokat elutasítja.

Theresa May péntek délután a BBC News brit közszolgálati hírtelevízió és a BBC rádió közös betelefonálós műsorának vendége volt. Arra a hallgatói kérdésre, hogy "van-e B-terv" arra az esetre, ha a londoni alsóház a december második hetében esedékes szavazáson nem fogadja el a Brexit-megállapodásokat, May kijelentette: ha a megállapodás "nem megy át, akkor kezdhetünk mindent elölről", és az országra még több bizonytalanság, megosztottság nehezedne. Hozzátette: a kormány ebben az esetben hiába térne vissza Brüsszelbe azzal, "hogy az embereknek ez az egyezség nem tetszett, kaphatnánk-e egy másikat. Nem hinném, hogy az Európai Unió válasza erre az lenne, hogy tessék, adunk egy jobb megállapodást".

Theresa May szerint ugyanakkor az nem szerepelhet a lehetőségek között, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unió tagja marad, mivel az uniós tagságról 2016-ban rendezett népszavazáson a többség a kilépésre voksolt, és a kormánynak ezt teljesítenie kell. A brit kormányfő azonban a múlt héten, amikor a londoni alsóház képviselőit tájékoztatta a kilépési megállapodástervezet részleteiről, még úgy fogalmazott, hogy a dokumentum elfogadásával szemben csak két egyéb választási lehetőség létezik: a megállapodás nélküli kilépés, vagy az, hogy az Egyesült Királyság ki sem lép az EU-ból. A Brexit-feltételeket tartalmazó 585 oldalas dokumentummal és a majdani kapcsolatok keretrendszerét felvázoló 26 oldalas politikai deklarációval a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora és az ellenzék egyaránt rendkívül elégedetlen.

Az EU-szkeptikus tory frakciócsoport megítélése szerint e tervezetek a Brexit után is túl szoros szálakkal fűznék az Egyesült Királyságot az EU-hoz. A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt ugyanakkor olyan módosításokat követel, amelyek lehetővé tennék Londonnak egy állandó vámuniós viszonyrendszer fenntartását az EU-val a kilépés után is, a Liberális Demokraták pedig új népszavazást követelnek, azzal az érvvel, hogy a 2016-os népszavazás kampányában a Brexit-párti tábor félrevezető ígéretekkel vette rá a választókat a kilépés megszavazására. Ebben a helyzetben egyelőre kérdéses, hogy a kormány el tudja-e fogadtatni az alsóházzal a kilépési tervezeteket a decemberi szavazáson, különös tekintettel arra, hogy a Konzervatív Párt a tavalyi előrehozott választásokon addigi csekély többségét is elveszítette, és jelenleg a legnagyobb észak-írországi britpárti protestáns erő, a szintén rendkívül EU-szkeptikus irányvonalú Demokratikus Unionista Párt (DUP) frakciójának külső eseti támogatására szorul.

PestiSracok facebook image

A DUP is jelezte már, hogy a kilépési tervezeteket jelenlegi formájukban nem tudja támogatni. Theresa May a pénteki BBC-műsorban mindazonáltal kijelentette: a következő napokban az ő feladata az lesz, hogy meggyőzze a képviselőket a megállapodástervezetek támogatásának szükségességéről, és igyekszik elmagyarázni a választóknak is az elért egyezségek előnyeit.

Forrás: MTI; Vezető kép: MTI/EPApool/Neil Hall

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.