Pesti Srácok

Több, mint 200 millió dollárba kerül az amerikai katonák állomásoztatása a mexikói határnál

Több, mint 200 millió dollárba kerül az amerikai katonák állomásoztatása a mexikói határnál

Több, mint 200 millió dollárba (csaknem 56 milliárd 500 millió forintba) kerülhet Donald Trump amerikai elnök kormányának az amerikai katonák állomásoztatása a Mexikóval közös határ mentén az év végéig - áll a The Washington Post című amerikai napilap által szombaton ismertetett elemzésben.

Az összeg viszonylag kevés az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) 716 milliárd dolláros (202 ezer 270 milliárd forintos) éves költségvetéséhez képest, elemzők azonban megjegyzik, hogy így is megrázhatják a költségvetést egy olyan időszakban, amikor a Fehér Ház azt akarja elérni, hogy a Pentagon 33 milliárd dollárral (körülbelül 9 ezer milliárd forinttal) csökkentse kiadásait a következő évre. Az Egyesült Államok jelenleg a Nemzeti Gárda 2100 tartalékosát állomásoztatja a déli határnál, ami 103 millió dollárba (29 milliárd forintba) került áprilistól szeptember végéig a Pentagon adatai szerint. Az amerikai elnök áprilisban jelentette be, hogy a déli határra küldheti a Nemzeti Gárda akár 4000 tagját. Végül 2000-et irányítottak a térségbe, hogy tehermentesítsék a határőröket.

A Trump-kormányzat a héten jelentette be, hogy 5200 katonát vezényel a déli határhoz az Egyesült Államok felé közeledő közép-amerikai migránskaravánok miatt. Az amerikai államfő azonban később arról beszélt újságíróknak a Fehér Házban, hogy az Egyesült Államok akár 15 ezer katonát is küldhet a déli határaihoz. Travis Sharp, a független stratégiai és költségvetési értékelési központ nevű elemzőközpont egyik kutatója szerint a katonák állomásoztatása december közepéig 110 millió dollárba (31 milliárd 75 millió forintba) kerülne, ha 15 ezer katonát küldenének a déli határhoz. A Nemzeti Gárda tartalékosainak állomásoztatása a déli határnál az év végéig több, mint 150 millió dollárba (42 milliárd 375 millió forintba) kerülne.

Így az aktív katonák és tartalékosok állomásoztatása a déli határnál az év végéig több, mint 200 millió dollárba (csaknem 56 milliárd 500 millió forintba) kerülne az Egyesült Államoknak. A Washington Post megjegyezte, hogy az amerikai elnök mindössze terveket vázolt fel a november 6-ai amerikai félidős választásokkal összefüggésben, így egyelőre nem tudni, hogy maradnak-e a katonák a déli határnál a voksolást követően. A becslések szerint az Egyesült Államok felé gyalog közeledő közép-amerikai migránskaravánoknak így is több hétig tart, míg elérik a mexikói-amerikai határt.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.