Pesti Srácok

Tusk nácikkal riogatta Európát

Tusk nácikkal riogatta Európát

Élesen bírálta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke egy szombati beszédében Donald Trump amerikai elnököt amiatt, hogy az szerinte ellenzi egy "erős és egységes" Európa gondolatát. Egy interjúban arról is beszélt, az EP-választáson nem zárható ki, hogy két irányzat kerekedik majd felül, egyfelől az Európa-ellenesek, nacionalizmusra összpontosítók a barnaingesek színeiben, másfelől az, amelyik a lehető legszorosabb uniós integrációt akarja elérni.

Először a történelemben olyan amerikai kormányzat került hatalomra, amely finoman szólva sincs elragadtatva egy egységes és erős Európa gondolatától - jelentette ki Tusk Lódz városában mondott beszédében a lengyel függetlenség századik évfordulója alkalmából tartott megemlékezések előtt egy nappal. Megjegyezte, tényekről beszél, és nem propagandáról.

Az amerikai elnök nem sokkal azután, hogy megérkezett Párizsba péntek este az első világháborút lezáró fegyverszüneti egyezmény centenáriumára, élesen bírálta Emmanuel Macron francia államfőnek egy közös európai hadsereg létrehozására vonatkozó javaslatát.

Tusk korábban olyan aggályokat fogalmazott meg, hogy Trump, aki egy alkalommal az Egyesült Államok kereskedelmi riválisának is nevezte az Európai Uniót, a második világháborút követő nemzetközi rend lerombolását tűzte ki célul. Tusk a Gazeta Wyborcza című lengyel balliberális napilapnak adott, szombaton közzétett interjújában úgy fogalmazott, hogy Trump olyan világot akar, amelyben "az Egyesült Államok áll az egyik oldalon, szemben vele pedig más országok vegyes sokasága".

PestiSracok facebook image

Az Európai Tanács elnöke lódzi beszédében figyelmeztetett egy EU-ellenes, "barnainges" nacionalista front előretörésére is a jövő május európai parlamenti választásokon.

- vélekedett Tusk.

A volt lengyel miniszterelnök az uniószerte feltűnő Európa-ellenes érzületekről szólván azt mondta, bizonyos erők "konfliktust akarnak az együttműködés, és széthúzást az integráció helyett". Tusk nevek említése nélkül bírálta a jelenlegi lengyel vezetésnek az Európai Unióval kapcsolatos álláspontját is. Az Európai Tanács elnöke a héten figyelmeztetett, hogy a jobboldali kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) Európa-politikája a "Polexit", vagyis Lengyelország európai uniós kiválásának "halálosan komoly kockázatát" veti fel. Tusk aláhúzta, azok, akik ellenzik az erős lengyel jelenlétet Európában, gyakorlatilag a függetlenségüket ellenzik.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.