Ukrajnában katonákat vonnak be a megyei közigazgatás irányításába a hadiállapot miatt
A hadiállapot bevezetésének első lépése Ukrajnában az, hogy az érintett megyék közigazgatásának irányítását vegyes összetételű, katonai és polgári tisztségviselőkből álló adminisztráció veszi át - írta kedden az UNIAN ukrán hírügynökség összefoglalva azokat a változásokat, amelyek az ukrán állampolgárok életét érintik a rendkívüli állapot e formájának életbe léptetése után. Bevezethetnek kijárási tilalmat, korlátozhatják egyes településeken a ki- és beutazást, megtilthatják külföldieknek a beutazást, illetve ellenőrizhetik az utazók iratait, átkutathatják járműveiket, csomagjaikat.
Az ukrán parlament hétfő este hagyta jóvá Petro Porosenko elnök rendeletét, amely szerint a Kercsi-szorosnál vasárnap történt ukrán-orosz tengeri incidens nyomán az ország tíz, Oroszországtól leginkább veszélyeztetettnek tartott megyéjében szerdától december 26-ig hadiállapotot, azaz az ukrán jogrend szerint a rendkívüli állapotnak egy formáját vezetik be, amely nem jelent tényleges háborús állapotot. A tíz megyéből kettőben, a fegyveres konfliktus sújtotta Donyeck és Luhanszk megyében már jó ideje de facto hadiállapot van, hiszen ott már most is vegyes összetételű, azaz katonai és polgári tisztségviselőkből álló adminisztrációk működnek a Kijev által ellenőrzött megyerészekben.
A katonai adminisztráció vezetőjét az államfő nevezi ki a vezérkari főnök javaslata alapján. A közigazgatás katonai tisztségviselőinek hatásköre nagyjából megegyezik a rendőrökével, feladatuk a közrend biztosítása. Amennyiben a régióban aktív harci cselekmények kezdődnek, a vezetést teljes mértékben átveszi a katonai parancsnokság és a katonai adminisztráció. Hadiállapot idején az állampolgárok jogai korlátozhatók, igaz, Porosenko azt ígérte, hogy ilyen intézkedéseket csakis akkor hoznak, ha orosz katonai erők hajtanának végre beavatkozást ukrán területen. A munkaképes lakosságot kötelezhetik arra, hogy részt vegyen a védelem erősítésében, például árokásásban. Kisajátíthatják személygépkocsiját, engedéllyel birtokolt lőfegyverét a fegyveres erők használatára, vagy katonákat költöztethetnek a lakásába. Bevezethetnek kijárási tilalmat, korlátozhatják egyes településeken a ki- és beutazást, megtilthatják külföldieknek a beutazást, illetve ellenőrizhetik az utazók iratait, átkutathatják járműveiket, csomagjaikat. Betilthatják a gyülekezést, azaz a demonstrációkat, tüntetéseket, kampánygyűléseket és mindenféle tömeges rendezvényt. A hadköteles korú lakosok csak katonai engedéllyel hagyhatják el a lakhelyüket. Veszély esetén evakuálják a lakosságot.
Vannak viszont olyan alkotmányos jogok, amelyek hadiállapot esetén sem korlátozhatók. Ilyen az élethez, a lakhatáshoz való jog, a törvény előtti egyenlőség, de az is, hogy senki sem fosztható meg akarata ellenére állampolgárságától. Továbbra is joga van bárkinek feljelentést tenni a hatóságoknál, illetve panaszt tenni a hivatalokban, egyéni vagy közös írásos nyilatkozatokat tenni az állami vagy a helyhatósági szervek felé. A hadiállapot nem érintheti a házasságkötéshez vagy váláshoz való jogot, valamint e helyzetben is biztosítani kell a gyermekek jogait függetlenül attól, hogy házasságban vagy azon kívül születtek-e. Továbbra is érvényben marad, hogy a jogszabályoknak nem lehet visszamenőleges hatálya. Továbbra sem kötelezhető senki bűncselekményt parancsra, utasításra végrehajtani. Mindenkinek megmarad a joga a védőügyvédhez, és amíg valakinek a bűnössége nem bizonyosodik be, addig továbbra is ártatlannak kell tekinteti. A parlament által hétfő este megszavazott hadiállapot szerdán 14 órakor lép életbe.
Forrás/fotó: MTI
