Pesti Srácok

A kárpát-medencei magyar kisebbségek helyzetéről tájékozódik az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottja

A kárpát-medencei magyar kisebbségek helyzetéről tájékozódik az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottja

A Kárpát-medence kisebbségi magyar közösségeinek a helyzetével ismerkedett Fernand de Varennes, az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottja.

A kisebbségi jogok kanadai-ausztrál állampolgárságú szakértője szerdán a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kolozsvári épületében szervezett konferencián tartott előadást az ENSZ-nek a kisebbségiek emberi jogi védelmében végzett tevékenységéről. A konferencián a kárpátaljai, szerbiai, szlovákiai és erdélyi magyar közösségek politikai szervezeteinek a képviselői, valamint erdélyi magyar jogvédő szervezetek vezetői tartottak előadásokat.

A rendezvény szünetében Fernand de Varennes az MTI kérdésére elmondta: nincs abban a helyzetben, hogy kommentálja a romániai vagy kárpát-medencei magyar közösségek helyzetét. Nem a kisebbségi helyzetet kivizsgálni jött, hanem csupán egy konferencián vett részt, melyen maga is tájékoztatott és tájékozódott.

Az ENSZ szakértője előadásában arról tájékoztatott, hogy prioritáslistáján az állampolgárság nélküli nemzeti kisebbségek, például a Baltikumban élő oroszok problémái, a kisebbségi nyelveken történő oktatás kérdései, a kisebbségellenes gyűlöletbeszéd, valamint a kisebbségi jogok védelmének a konfliktusmegelőző jellege szerepel. Hozzátette: 2019-ben az ENSZ három konferenciát szervez a kisebbségeknek az oktatáshoz fűződő nyelvi jogairól, amelyek egyikét Európában tartják, és arra a magyar kisebbségek képviselőit is várják. A kárpátaljai magyar közösségre nehezedő fokozódó nyomásról Csernicskó István, a vajdasági magyarok törvényben előírt, de nem mindig érvényesített jogairól Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője, a létező, de alkalmazhatatlan szlovákiai kisebbségi törvényről Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának elnöke, a romániai hatóságoknak a magyarság nemzeti szimbólumai elleni fellépéséről Hegedüs Csilla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető alelnöke tartott előadást. A konferencia második felében megszólaló erdélyi jogvédők példákon keresztül mutatták be az erdélyi magyarok hátrányos helyzetét.

PestiSracok facebook image

Fernand de Varennes az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) és a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MACISZESZ) szervezésében kedden érkezett Erdélybe háromnapos látogatásra. Vincze Loránt, a FUEN elnöke az MTI-nek elmondta: "talán első alkalommal lépünk ki magyar ügyekkel a kisebbségi jogvédelem európai kereteiből. Ezzel új lehetőségeket nyitunk, hiszen közvetlenül tájékoztathatjuk az ENSZ-t a helyzetünkről. Arra számítunk, hogy az itt szerzett információkat Fernand de Varennes magával viszi, és amikor különböző jelentések készülnek az ENSZ emberi jogi bizottságában, ezekben azok a felvetések is megjelennek, amelyekkel a mostani megbeszélések során találkozott". Az ENSZ-diplomata kedd este a kárpát-medencei magyar szervezetek vezetőivel tárgyalt, szerda reggel az erdélyi történelmi magyar egyházak vezetőivel találkozott, akik a kommunista diktatúra idején államosított egyházi javak visszaszolgáltatási folyamatának a leállásáról, a bíróság útján történő visszaállamosításról tájékoztatták. A kisebbségügyi különmegbízott csütörtökön Marosvásárhelyen vesz részt az erdélyi magyar oktatás helyzetéről szervezett zártkörű szemináriumon.

Forrás: MTI; Fotó: vagy.hu

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.