Pesti Srácok

A lakosság döntő többsége elfogadhatatlannak tartja a rendőrök elleni erőszakot

A lakosság döntő többsége elfogadhatatlannak tartja a rendőrök elleni erőszakot

A Századvég legfrissebb közvélemény-kutatása szerint "a magyarok döntő többsége kiáll az alkotmányos rend mellett, és elutasítja, hogy a tiltakozók erőszakos utcai demonstrációkkal vonják kétségbe a kormány legitimitását".

A Századvég Alapítvány keddi, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, az elmúlt napokban több olyan ellenzéki tüntetés is volt Budapesten, amely "erőszakba és agresszióba torkollott". A tüntetők rendőröket támadtak meg, több középületbe megpróbáltak betörni, a demonstrációk során rongálások, gyújtogatások történtek. Ezeket a demonstrációkat ellenzéki politikusok vezetik - fűzték hozzá. Közölték: a legfrissebb adatok alapján az események ismertsége magas, a megkérdezettek 88 százaléka hallott a demonstrációkról. Kiemelték, hogy a magyar lakosság döntő többsége (85 százaléka) továbbra is elfogadhatatlannak tartja a rendőrök ellen irányuló agressziót, valamint a rongálást és gyújtogatást a tüntetéseken. A válaszadók 12 százaléka tartotta ezt inkább elfogadhatónak, 3 százalék nem tudja vagy nem válaszolt.

Azt írták: a válaszadók 80 százaléka azzal sem ért egyet, hogy ellenzéki politikusok "erőszakos fellépésekre buzdítják" a szimpatizánsaikat. Erre a kérdésre 15 százalék válaszolt úgy, hogy inkább elfogadható, 5 százalék nem nyilvánított véleményt. A lakosság többsége (59 százaléka) úgy látja, hogy a tüntetők és a tüntetések szervezői elvesztették az irányítást az események felett és túlságosan erőszakossá váltak. Ez 36 százalék szerint inkább hamis, 5 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni.

A kutatás adatai alapján a megkérdezettek jelentős többsége (73 százalék) ellenzi, hogy a kormányt akár erőszakos tüntetések árán is el lehessen mozdítani (25 százalékuk támogatja ezt). A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett vasárnaptól keddig, ezer, véletlenszerűen kiválasztott felnőtt embert kérdeztek meg. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,4 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amelyet az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.