A migrációtól és a terrorizmustól tartanak leginkább az európai emberek
Az európaiak többsége változatlanul a migráció miatt aggódik, arányuk tavasz óta folyamatosan emelkedik, a második helyen pedig legtöbben a terrorizmust jelölték meg az Európai Unió (EU) kiemelkedő problémájaként – derült ki az Európai Bizottság pénteken kiadott felméréséből.
A kontinensünkön élők unióról alkotott véleményét összegző jelentés szerint az európaiak negyven százaléka a bevándorlást tekinti a legaggasztóbbnak az Európai Uniót érintő kihívások között. A legutóbbi, idén tavasszal elvégzett felmérés óta az így vélekedők aránya két százalékponttal emelkedett. A terrorizmust, amelyet a megkérdezettek ötöde említett veszélyként, a tavasz óta erős, kilenc százalékpontos visszaesés ellenére is a második legnagyobb problémának tartják. Harmadik helyen, tizenkilenc százalékkal a tagállamok államháztartásának állapota áll, 2014 ősze óta először az első három legfőbb aggodalmat okozó tényező egyikévé vált. A korábban harmadik, most – 2010 ősze óta először – a negyedik helyre kerülő gazdasági helyzet problémája változatlanul tizennyolc százalékon áll. Ötödikként az emberek az éghajlatváltozást említették, amely öt százalékpontos növekedést mutatva a válaszadók tizenhat százaléka szerint jelent nagy problémát. Noha a munkanélküliség uniós szinten 2010 óta a legalacsonyabbnak számító tizenhárom százalékkal a hatodik helyen áll, nemzeti szinten továbbra is nagy problémának tartják a válaszadók. A felmérés kiemelte, hogy az európaiak negyvenhárom százaléka pozitívan vélekedik az EU-ról, az arány 2018 tavaszához képest három százalékpontos növekedést jelent, és 2009 ősze óta a legmagasabb értéket mutatja.
A válaszadók több, mint egyharmada semlegesen viszonyul az unióhoz, az emberek ötödének negatív benyomásai vannak a közösségről, amelyről a nyilatkozók egy százalékának nincs véleménye. A tavasszal megjelent legutóbbi felmérés óta az unióról pozitívan vélekedő válaszadók aránya tizenhét tagállamban növekedett, legfőképpen Svédországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban. A jelentés szerint a közös valuta bevezetése után húsz évvel továbbra is rekordszintű a gazdasági és monetáris unió, valamint az uniós fizetőeszköz, az euró támogatottsága. Az euróövezetben a válaszadók háromnegyede támogatja az EU közös valutáját. A megkérdezettek nagy többsége, nyolcvanhárom százaléka támogatja az uniós polgárok szabad mozgását, tagállami szinten az összes tagállam esetében a válaszadók több, mint kétharmada vélekedett így. Az unión belüli szabad mozgást a magyar válaszadók nyolcvanegy százaléka tekinti előnynek, ezzel Magyarország hátulról a hetedik helyen áll az uniós országok között. A felmérésből kiderült, hogy a magyar válaszadók hatvanöt százaléka szerint jó az európai gazdaság helyzete, ami megelőzi az uniós negyvenkilenc százalékos átlagot, Magyarország ezzel az arányszámmal a hetedik az uniós tagországok között. A magyarok ötvennégy százaléka ítéli jónak a nemzetgazdaság állapotát, ez az arány az uniós átlagban negyvenkilenc százalék. Az uniós polgárság érzésének mutatóját tekintve Magyarország nyolcvan százalékkal a kilencedik helyen áll a tagállamok között, az uniós átlag ebben hetvenegy százalék – derült ki az Európai Bizottság felméréséből.
Forrás: MTI; Fotó: PS
