Pesti Srácok

A sárgamellényesek által kezdeményezett népszavazásról fog országos egyeztetéseket tartani a francia kormány

A sárgamellényesek által kezdeményezett népszavazásról fog országos egyeztetéseket tartani a francia kormány

Országos szintű egyeztetések keretében fogják megvitatni Franciaországban a kormány ellen tüntető sárgamellényesek követeléseit, egyebek mellett az egyik legfontosabbat, az állampolgári kezdeményezésű népszavazás bevezetéséről szólót - idézte a Les Echos című francia internetes hírportál Édouard Philippe miniszterelnök szavait hétfőn.

A kormányfő kiemelte, hogy jó témaötletnek tartja a múlt héten bejelentett egyeztetésekre a tüntetők egyik legfontosabb követelését, az állampolgárok népszavazási kezdeményezéséről szólót, amely a politikai képviselet megreformálását jelentené. A népszavazás a demokrácia fontos része - jelentette ki, hozzátette azonban, hogy "nem mindenről, nem minden esetben" szükséges referendumot kiírni.

Az állampolgári kezdeményezésű népszavazás bizonyos számú aláíró esetén lehetővé tenné a referendum kiírását akár a törvényhozók támogatása nélkül is. Philippe beismerte továbbá, hogy a kormány hibát követett el, amiért nem figyelt eléggé az állampolgárok követeléseire. Hozzátette, meggyőződése, hogy az emberek változást akarnak, és reményei szerint a jövőben nagyobb összefogással folytathatják a reformokat.

Hangot adott annak a véleményének is, hogy a múlt szombati, újabb megmozdulásoknak az elmúlt hetek tüntetéseihez képest kisebb mérete összefüggésben van Emmanuel Macron államfő december 10-i bejelentésével, amelyben egyebek mellett egyeztetéseket ígért. Az elnöki szóvivő a nap folyamán bejelentette, hogy Macron kedden tart megbeszélést minisztereivel és gazdasági szakértőkkel az országos szintű egyeztetések megszervezésével kapcsolatban. A találkozó miatt Macron nem utazik el Biarritzba sem, ahol útjára indítják a világ legfejlettebb iparú országait tömörítő G7-csoport soros francia elnökségét; az államfőt itt Jean-Yves Le Drian külügyminiszter képviseli majd. A francia elnökség alatt - jövő augusztusban - a délnyugat-franciaországi tengerparti városban tartják a G7 csúcstalálkozóját.

PestiSracok facebook image

Macron december 10-i televíziós beszédében jogosnak nevezte a francia kormány szociális és adópolitikája ellen negyedik hete tüntető sárgamellényesek elégedetlenségét, a vele járó erőszakot ugyanakkor elfogadhatatlannak nevezte, és jelezte: tisztában van azzal, hogy egyes szavai sértőek lehettek a múltban. A köztársasági elnök "gazdasági és szociális rendkívüli állapotot" hirdetett ki, és elmondta: az a célja, hogy Franciaországban ezentúl mindenki méltó módon élhessen meg a munkájából.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.