Pesti Srácok

A sárgamellényesek egyelőre nem tárgyalnak a Macron-rezsimmel

A sárgamellényesek egyelőre nem tárgyalnak a Macron-rezsimmel

Az üzemanyagadó emelése ellen tiltakozó sárgamellényesek magát mérsékeltnek mondó csoportja, amely megoldást sürgetett a kormány részéről a tiltakozások megfékezésére, "biztonsági okokból" lemondta a miniszterelnöki hivatalban keddre tervezett egyeztetést. Eközben Emmanuel Macron államfő hétfő este minisztereivel egyeztetett a héten bejelentendő intézkedésekről a szociális elégedetlenség enyhítésére.

Az erőszakos zavargásokba torkollott szombati tiltakozónap után Emmanuel Macron kérésére Édouard Philippe miniszterelnök széles körű konzultációt indított a politikai pártok vezetőivel és az embereket a közösségi oldalakon utcára hívó sárgamellényes mozgalom elindítóival.

- közölte Benjamin Cauchy, az egyik dél-franciaországi, magát mérsékeltnek mondó csoport szóvivője. A kollektíva vasárnap a Le Journal du Dimanche című hetilapban közzétett felhívásban kérte a kormányfőt, hogy fogadja a képviselőiket.

PestiSracok facebook image

- hangsúlyozta a szóvivő. Hozzátette, hogy a felhívást aláíró valamennyi sárgamellényest megfenyegették radikális társaik azzal, hogy nem szavatolják a biztonságukat, és élőláncot fonnak a miniszterelnöki hivatal köré, hogy a mérsékeltek ne tudjanak bemenni.

Az elnöki hivatal eközben tudatta, hogy az államfő - aki szerdára tervezett szerbiai hivatalos látogatását egy későbbi időpontra halasztotta - Édouard Philippe miniszterelnökkel és a kormány több tagjával egyeztetett egy erős gesztust jelentő szociális intézkedéscsomagról, amelyet a héten kíván a kormány bejelenteni. A kormányfő a nap folyamán valamennyi parlamenti párt vezetőjét és mintegy harminc vezető politikust fogadott, akiknek többsége a tüntetők követelésének megfelelően a januári adóemelések elhalasztását javasolta a kormánynak.

A kormányzati válaszok késlekedése miatt a tiltakozás hétfőn tovább szélesedett, a mentősök és a középiskolások is csatlakoztak a megmozduláshoz, miközben tiltakozó sárgamellényesek blokád alá vonták a Total olajvállalat 75 üzemanyagraktárát. A Párizsban az 1968-as diáklázadások óta nem tapasztalt erőszakos zavargások ellenére a franciák 72 százaléka továbbra is megértő az útblokádokat emelő tiltakozókkal, és támogatja a szociális mozgalmat - derül ki a Harris közvélemény-kutató intézet hétfőn közzétett felméréséből.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.