Pesti Srácok

A Total 1500 euró egyszeri prémiumot ad franciaországi alkalmazottainak

A Total 1500 euró egyszeri prémiumot ad franciaországi alkalmazottainak

A Total francia olaj- és gázvállalat 1500 euró egyszeri prémiumot fizet minden franciaországi alkalmazottjának és 3,1 százalékos béremelési javaslatot tesz a szakszervezeteknek - közölte Patrick Pouyanné vezérigazgató szerdán, egy nappal azután, hogy nagy francia távközlési és luxusipari cégek hasonló intézkedéseket jelentettek be.

A Total, amely a világ hét legnagyobb olaj- és gázipari vállalatának egyike, mintegy 20 ezer munkavállalóját jutalmazza meg 1500 euróval, 30 millió eurós összköltséggel. A 3,1 százalékos béremelés az idei évre vonatkozik. A vezérigazgató közlése szerint a vállalat 2018-ban elért jó eredményei teszik lehetővé a kifizetéseket. A Total egyik szóvivője leszögezte, hogy mindenképpen fizettek volna jutalmat nyereségrészesedés formájában, függetlenül attól, hogy Emmanuel Macron államfő hétfőn a nemzethez intézett televíziós beszédében arra kérte a munkáltatókat, hogy minden munkavállalónak fizessenek év végi bónuszt, amely adó- és járulékmentes lesz. A szóvivő ugyanakkor elismerte, hogy az adómentesítés szerepet játszott a prémium összegének meghatározásában.

Tavaly a Total-csoport minden munkavállalója 500 eurós jutalmat kapott, bérüket pedig 3,5 százalékkal emelték. A francia nagyvállalatok közül az Orange, a Publicis, az Altice, az Iliad, az LVMH és a Kering már kedden bejelentette, hogy az év vége előtt jutalmat kapnak dolgozóik. A távközlési cégek közül az Orange és az Altice, valamint a Publicis reklámipari vállalat azt is tudatta, hogy ezer euróra rúg majd a prémium összege. A francia államfő hétfő esti televíziós beszédében jogosnak nevezte a kormány szociális és adópolitikája ellen negyedik hete tüntető sárgamellényesek elégedetlenségét, jelképesen "gazdasági és szociális rendkívüli állapotot" hirdetett ki, és egy sor intézkedést jelentett be. A cél az, hogy Franciaországban ezentúl mindenki méltó módon élhessen meg a munkájából. A konkrét intézkedések között szerepel, hogy a minimálbér január 1-jétől 100 euróval emelkedik, a 2 ezer eurónál alacsonyabb összegű nyugdíjak után ezentúl nem kell járulékokat fizetni, a túlórapénzek pedig adó- és járulékmentesek lesznek a jövő évtől.

Emmanuel Macron szerdán fogadja a nagyvállalatok vezetőit, akiket arra kér majd, hogy "vegyék ki részüket a kollektív erőfeszítésekből". A nagybankok vezérei kedden bejelentették, hogy jövőre nem emelik a banki költségeket, és a legszegényebbek havi bankköltségét 25 euróban maximálják. A francia központi bank számításai szerint ezzel 500-600 millió eurót hagynak a lakosság zsebében.

PestiSracok facebook image

MTI; Vezető kép: AFP

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.