Pesti Srácok

Az Európai Parlament egyik legerősebb pártja lehet a májusi választások után a Fidesz

Az Európai Parlament egyik legerősebb pártja lehet a májusi választások után a Fidesz

A Fidesz akár az Európai Parlament hatodik legerősebb pártja lehet a jövő májusi választásokat köve­tően. A VoteWatch Europe nevű elemzőintézet felmérése azt is előrejelzi, hogy jelentősen növelhetik befolyásukat az euroszkeptikus erők. Bár a francia elnök pártjával felálló liberális frakció a jelenleginél több mandátumra számíthat, Emmanuel Macron esélyei belpolitikai okok miatt jelentősen romlottak egy pártcsaládokon átívelő koalíció létrehozására.

Jelentősen megerősödhetnek az euroszkeptikus pártok a jövő évi európai parlamenti választásokon, e formá­ciók a mandátumok negyedét is megszerezhetik – írta szombaton a Magyar Idők. A VoteWatch Europe nevű elemzőintézet felmérése szerint az Európai Parlament (EP) legerősebb pártja lehet az olasz Liga. A szintén itá­liai Öt Csillag Mozgalom, valamint a lengyel Jog és Igazságosság pedig az öt legnagyobb párt közé kerülhet. A három formáció együtt hetvenöt mandátum megszerzésére számíthat a megszerezhető hétszázötből. Az említett pártokat soraikban tudó euroszkeptikus frakciók, az ENF, az EFDD és az ECR összesen a képviselői helyek huszonnégy százalékát gyűjthetik be a négy évvel ezelőtti huszoneggyel szemben. Annak ellenére sikerülhet jelentősen erősödniük, hogy az ECR valamelyest gyengül a brexit következtében kieső brit konzervatívok hiányában. A francia Nemzeti Tömörülést, Marine Le Pen pártját is magába foglaló ENF nagyjából megkétszerezheti jelenlétét az EP-ben, a német AfD-vel felálló EFDD pedig két százalékkal lesz erősebb, s a mandátumok nyolc százalékát söpörheti majd be.

A magyar kormánypártok erősödhetnek, miközben az Európai Néppárt várhatóan gyengülni fog. Grafikon: Magyar Idők

A Fidesz–KDNP listájáról a jelenlegi tizenkét képviselő helyett akár tizennégy, vagy tizenöt is bejuthat az EP-be, s a külhoni konzervatív magyar pártokkal együtt akár tizennyolcra is emelkedhet a kormánypártokkal együttműködő képviselők száma. A legoptimistább forgatókönyv megvalósulása esetén a Fidesz–KDNP a hatodik legerősebb párttá válna Strasbourgban. A tizennégy mandátummal a magyar kormánypártok a negyedik helyet foglalnák el az Európai Néppárton (EPP) belül, tizenhét-tizennyolc képviselő pedig itt már dobogós helyezést érhetne. Egyre kevésbé valószínű, hogy a Fidesz–KDNP-nek a néppártból történő kizárására irányuló további próbálkozásokkal kell számolnia a következő ciklusban, hiszen míg a magyar kormánypártok várhatóan erősödnek, az EPP az előrejelzés szerint jelentős gyengülést szenved majd el. Bár a néppárt továbbra is az Európai Parlament legnagyobb pártcsaládja marad – nagyjából a mandátumok negyedére tehet szert jövő májusban –, jelenleg még a képviselői helyek huszonkilenc százalékával rendelkezik. A második legnagyobb frakció a szociáldemokratáké (S&D), akik a képviselői helyek ötödét szerezhetik meg a legújabb mandátumbecslések szerint. Az ALDE elnevezésű liberális frakció, amelyhez az En Marche, vagyis a francia elnök pártja is csatlakozott, értelemszerűen erősödik, s a jelenlegi kilenc helyett a mandátumoknak akár a tizenhárom százalékát is megszerezheti, ám Emmanuel Macronnak népszerűségvesztéséből eredően egyre nagyobb belpolitikai nehézségekkel kell szembenéznie hazájában, és ez rontja arra irányuló törekvéseit, hogy egy pártcsaládokon átívelő koalíciót hozzon létre az EP-ben.

PestiSracok facebook image

Forrás: Magyar Idők; Fotó: PS

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.